Szinte az egész világon magas inflációs környezettel kell szembenézniük az államoknak, sok olyan év után, amikor az inflációt alacsonyan tudták tartani a legtöbb helyen és területen. A G20 országok mindegyikében növekedést mértek a fogyasztóiár-indexben, kivéve Kínát, náluk 2022-ben kisebb volt az áremelkedés átlagos üteme, mint 2019-ben.

Nemzetközi viszonylatban két hullámban ugrott meg az infláció mértéke: az első a Covid19-járvány idején volt tapasztalható, a második pedig az orosz-ukrán háború kitörésekor. Míg az előbbinél szinte az összes termékkategóriában hasonló emelkedést mértek, az orosz invázió idején főleg az élelmiszerek, energia és az iparhoz kapcsolódó árak ugrottak meg nagy mértékben – erről Laurent Ferrara, a SKEMA Business School nemzetközi közgazdaságtan professzora beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén.

Kapcsolódó

Itthon is ezek a tényezők okozták a legnagyobb áremelkedést, de egyes közgazdászok szerint az Orbán-kormány intézkedései, például az élelmiszerárstop és a benzinársapka tovább gerjesztették a növekedését. A magyar infláció bár január óta mérséklődött, továbbra is Európa-rekorder. Az év hátralévő részében is folytatódik a csökkenés a jegybank nemrég közzétett előrejelzése szerint. Az év végére egyszámjegyűre is csökkenthet az infláció. 2025-ig pedig terveik szerint 2,5-3,5 százalékra mérséklik az áremelkedés ütemét, ekkor térhet vissza az infláció a toleranciasávba. 2024-ben azonban lesznek olyan kormányzati adóintézkedések, amelyek lassítják a dezinflációt – ezt még az inflációs jelentésről tartott sajtótájékoztatón mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.

Ráadásul közben a mélybe zuhant az infláció az eurózónában – ezek az országok sikeresek voltak az infláció letörésében, ráadásul ehhez csak négy százalékos alapkamatra volt szükség.

Növekvő alapkamat

A jegybankoknak nehéz dolguk van az infláció kezelésével kapcsolatban, ugyanis nem biztos, hogy a múltban jól bevált módszerek megoldják a jelenlegi helyeztet is – véli Laurent Ferrara, aki felvetette a következő kérdéseket:

  • Szükség van a jegybanki alapkamatok emelésére az infláció legyőzéséhez?
  • Amennyiben igen, milyen mértékű emelésre van szükség?
  • Meddig fenntartható a magas kamat a központi bankok részéről?

Globális tendencia volt, hogy a jegybankok felemelték a kamatokat. Nem először történik azonban ilyen, hasonló trend jellemezte az 1970-es évek Amerikáját az olajársokk miatt. Az olajválságok és részben a túl magasan tartott miatt alapkamatok miatt többlépcsős recesszió következett be az országban.

A válságot követő kamatemelés hosszútávon negatív hatással lehet a bruttó hazai termékre (GDP) – húzta alá a szakértő. Van azonban egy megválaszolatlan kérdés, mégpedig az, hogy képesek vagyunk-e valós időben azonosítani ezeket a sokkokat? Ez lenne a cél, hiszen egyébként csak tűzoltás lehetséges.

Tapasztalatok a 20. századból

Eric Monnet, a Párizsi Közgazdasági Iskola professzora szerint annak ellenére, hogy a nagyobb jegybankok gazdasági problémákat tapasztaltak a kamatemelések után, a 70-es, 80-as évek tapasztalati alapján azonban nem biztos, hogy az emelkedő alapkamat mindenképp a központi bank veszteségét is okozza. A veszteséges működés azonban a monetáris politika és a jegybank hitelességének gyengülését feltételezi – derült ki a közgazdász kutatásából.

A 2023 és 2034 közötti ciklusban még nagyobb lehet a veszteségük

 – húzta alá.

Az 1970-es és a 2020-as években közös pont a geopolitikai folyamatokban tapasztalható feszültségekben van, véli Lehmann Kristóf, a jegybank igazgatója. A legnagyobb különbség a két évtized között a jövedelmi és demográfiai változások mellett a globalizációban rejlik, amely teljesen átalakult a 21. századra. Most egyébként zajlik egy újabb átrendeződési folyamat, amelyről itt írtunk részletesen.

Lehmann Kristóf szerint „tökéletes koordinációra van szükség”: a 70-es évek leckéje az volt, hogy a monetáris politikának határozottan kell fellépnie, ugyanakkor a fiskális politika döntései is ugyanolyan relevánsak a válsághelyzetekben.

A jegybank is figyeli a múltat

A döntéshozó szervek döntéseik meghozatalakor mindig figyelembe veszik a gazdaság történetét, a válság idején pedig ennek különösen fontos szerepe van Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint.

„A történeti jellemzőket nem mindig tudjuk felhasználni a jelenben is” – húzta alá. Kiindulási alapként azonban lehet őket kezelni: a jelenlegi inflációs környezetet a második világháború utáni helyzethez hasonlította, az energiaválság megoldásában pedig az 1970-es évek eseményei lehet a kiindulópont.

Kiemelte: a jegybanki korszakváltások miatt is érdemes vizsgálni a világ- és nemzetgazdaság történetét.