Várhatóan szeptember végén ül majd össze az Országgyűlés, ezzel pedig hivatalosan is kezdetét veszi az őszi politikai szezon. 

Az őszi ülésszak nyitónapja lapinformációk szerint szeptember 30-án lesz, amikor Orbán Viktor  hagyományosan fel fog szólalni, és tájékoztatja a képviselőket a kormányzati munkáról.

A miniszterelnök a korábbi tavaszi ülésszak első napján, február 26-án is beszédet mondott napirend előtt, akkor az államfőválasztás, a gyermekvédelem, a svéd NATO-csatlakozás és az orosz-ukrán háború voltak a legfontosabb témái. 

A kormány nyilvánosságra hozott jogalkotási programjában törvénytervezetek, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek egyaránt szerepelnek, tehát nem mindegyikről a parlament dönt majd. 

Biztosan az Országgyűlés elé kerül viszont a 2025-ös költségvetés, amelyet ezúttal nem nyáron fogadtak el, hanem télre halasztották a döntést.

Ahogy az InfoRádió emlékeztet, a költségvetés későbbi tárgyalásának indoklásáal Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szolgált egy korábbi Kormányinfón, amikor azt mondta: "olyan mértékben fogja befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredménye a jövő évi költségvetési tervezést, hogy november közepén nyújtjuk be a költségvetést, és decemberben fogadjuk el. Reményeink szerint ez egy egyszeri megoldás, és utána visszatérhetünk az elmúlt évtizedben alkalmazott gyakorlathoz, hogy már nyárra megvan a jövő évi költségvetés".

Már szeptemberben benyújtja Bóka János tárcája a “Törvényjavaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosításáról” szóló indítványt, amely a Korrupcióellenes Munkacsoport javaslatai alapján szükséges módosításokat tartalmazza.

A korrekciókat októberben már el is fogadhatja az Országgyűlés. Kérdés, ennek mennyire lesz hatása a Magyarországnak járó uniós források utalására.

A tervezett rendelkezések közül

komoly figyelemre számíthat Lázár János új személyszállítási törvénye, amely állampolgári joggá emelné az állam által szervezett közösségi közlekedést.

A miniszter a személyszállítási törvényben minimális szolgáltatásként határozná meg, hogy a lakóhelyről a járásközpontba naponta háromszor el lehessen jutni átszállás nélkül, a járásközpontból a megyeszékhelyre, illetve onnan Budapestre pedig naponta kétszer, ugyancsak átszállás nélkül.

A Semjén Zsolt által Kövér László Házelnöknek megküldött, 25 pontos törvényalkotási program értelmében szerepelnek még a törvényhozás napirendjén postaügyek, tanulmányi szabadság, digitális szolgáltatások, pénzmosás elleni küzdelem, törvény Magyarország kiberbiztonságáról. 

Ami pedig a rendeleteket illeti: módosítanák egyebek között az állami építési beruházások rendjéről szóló szabályozást, pontosítanák a családtámogatásokat. Kimondanák  azt is, hogy a közbeszerzéseknél zöld szempontokat is kötelező figyelembe venni. Változtatnának a minimálbérekkel kapcsolatos konzultációk előírásain, az uniós elvárásoknak megfelelően. Meghatároznák, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a kriptotanácsadóknak, és műemlékvédelemmel is foglalkoznának.