Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi. A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt", ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált, tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így

az nem a belső jog része. 

Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást" kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely. Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

Eltért eredeti céljától 

A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel" nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják. Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól", és miután „politika bírósággá vált", ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.


A kérdés Benjamin Netanjahu érkezésével került napirendre.  

Az izraeli miniszterelnököt tavaly novemberben hívta meg Orbán Viktor, miután a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben. 

Kapcsolódó

Az elfogatóparancs közzétételét követően a magyar kormány kijelentette, hogy szembeszegül a bíróság utasításával, és csupán néhány európai főváros közölte, hogy letartóztatja Netanjahut, amennyiben az országuk területére lép, és amennyiben erre jogi kötelezettsége van. Több európai kormány is egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett.

Mit mondott a magyar miniszterelnök? 

Orbán Viktor anno úgy fogalmazott, ha Benjamin Netanjahu eljön Magyarországra, „garantálom, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, mi nem követjük az ebben foglaltakat, kizárólag a magyar-izraeli kapcsolatok minőségéből, állapotából indulunk ki."

Megjegyzendő: az ICC-tagság nem kötelező érvényű a parancs végrehajtására, ahhoz a római statútumot át kell emelni az adott ország jogrendszerébe. Ez történt Magyarország esetében is. Lelkesen a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai lettünk még anno az uniós tagságunk előtt, ám az Országgyűlés nem tette a belső jog részévé az ICC római statútumát 2002 óta. 

A római statútumból való kilépésünkkel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a felmondási idő egy év. Eddig jellemzően afrikai országok mondták fel a szerződést. Az EU országai és az Európai Parlament pedig politikailag támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróság létét
– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Bátki Pál ügyvéd. A neves büntetőjogász tájékoztatása szerint az afrikai országok, és az Afrikai Unió 2017-től kezdve adtak hangot annak, hogy „a bíróság diszkriminálja az afrikai országokat, mert szinte csak az ott történteket vizsgálja.”

Utolsó csepp a pohárban

„Végül a szudáni elnök, Al Bashir elleni nemzetközi elfogatóparancs volt az utolsó csepp a pohárban. Ez az eset, nevezetesen. hogy Csád és Dél-Afrika szabotálta az elfogatóparancs végrehajtását arra is rámutatott, hogy

a bíróság ki van szolgáltatva a tagállami együttműködésnek, mivel saját rendőri végrehajtó hatalma nincsen. Néhány afrikai országon kívül még az USA és Oroszország hátrált ki a szerződésből, nyilván féltve a saját szuverenitásukat és tényleges világhatalmukat”

Nem vagyok arra hivatott hogy politikailag minősítsem a magyar kormány hozzáállását ehhez a kérdéshez, de az biztos, hogy egyenesebb dolog a nemzetközi jog szabályai szerint kilépni egy egyezményből, vállalva a politikai következményeket, mint a tagjaként bomlasztani azt és rombolni a tekintélyét azzal, hogy meghívást teszünk közzé elfogatóparanccsal sújtott gyanúsítottakkal kapcsolatban. 
A büntetőjogász még a kormány döntése előtt úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő esetleges kilépésünknek komolyabb visszhangja lenne.