Január elsejével lecsapott hazánkra a jövedékiadó-emelés, aminek következtében a benzinkutakon két részletben, negyvenegy forinttal emelkedik az üzemanyagok ára. El lehetett volna-e kerülni a nagy mértékű áremelkedést? Miért nem csökkentik inkább az áfát? Mi lesz így az inflációs célokkal? Erről is kérdeztük Regős Gábort, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét

Hernádi Zsolt, a Mol első embere az Indexnek adott minapi interjújában úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió által korábban bevezetett minimum jövedékiadó-szintet Magyarország hosszú ideig elmulasztotta érvényesíteni, azonban már nem lehetett halogatni.

Kapcsolódó

Az elemző ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott az Economxnak, hogy az uniós jogszabályok szerint az emelésnek valóban már korábban be kellett volna következnie, ugyanakkor

eddig egyébként nálunk volt a legalacsonyabb az adó mértéke.

Az, hogy az emelés most realizálódott, az Regős Gábor szerint vélhetően két okra vezethető vissza:

  1. Egyrészt az adóemeléseket az adóév elején, tehát januárban szokták a legtöbbször bevezetni – bár ennek ellenkezőjére is láttunk már számtalan példát, de alapvetően ez a gyakorlat.
  2. Másrészt amikor az infláció tavaly januárban 25,7 százalék volt, akkor pont nem hiányzott még egy adóemelés is, hogy tovább emelje az árakat. Most az infláció jóval alacsonyabb szinten van, így egy plusz sokk már nem okoz akkora problémát – az idei évre 6 százalék alatti inflációt várunk, figyelembe véve a jövedéki adó emelésének hatását is.

A jövedéki adó emelése tehát szükséges volt, itt legfeljebb a 41 forintos mértéken lehet vitatkozni

– magyarázta a Makronóm munkatársa.

Az uniós direktíva ugyanis eurócentben határozza meg a minimumot, ez a benzin esetében 0,359 euró, a gázolajnál pedig 0,33 euró. A jövedéki adó Magyarországon viszont értelemszerűen forintban kerül meghatározásra – így lett az új mérték 152,55, illetve 142,9 forint. Ha 385-ös forintárfolyammal számolunk (az elmúlt hetek árfolyammozgásai alapján ez nem a valóságtól elrugaszkodott érték) 138,2, illetve 127,1 forint lenne,

azaz itt valóban látszik egy 15 forintnyi túlbiztosítás gyengülő forint esetére.

Hivatalosan egyébként a tavaly októberi árfolyammal kell számolni, ami 385,55 euró.

A mostani áremelés tehát lehetővé teszi, hogy a forint gyengülése esetén se kelljen tovább emelni, de persze reméljük, hogy egy ilyen gyengülés nem következik be

– érvelt Regős Gábor.

Ám adódik a kérdés, ha Hernádi Zsolt állítása szerint a jövedéki adó emelése a magyar költségvetést gyarapítja, akkor miért nem lehet az üzemanyagár-emelkedést tompítani a benzint terhelő áfa mértékének csökkentésével.

Az elemző ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a kedvezményes áfakörbe történő sorolást (ez Magyarországon 5 vagy 18 százalékos kulcsot jelent) az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia – ez pedig szerinte kevéssé valószínű egy olyan termék esetében, amelynek fogyasztását környezetvédelmi szempontok miatt csökkenteni szeretnék. Ugyanakkor ez azért nem csak a jogszabályokon múlik:

a jelen költségvetési helyzetben nem is lenne indokolt az üzemanyagok áfájának mérséklése, most ennél fontosabb feladat a hiány lefaragása

Kijelentését azzal magyarázta, hogy a tavalyra tervezett 3,9 százalékos hiányból 5,5-6 százalék körüli hiány lesz az alacsonyabb áfabevételek, illetve a megnövekedett kamat- és rezsikiadások eredményeként.

Ha valamilyen csoda folytán lenne szabad forrás a költségvetésben áfacsökkentésre, akkor sem az üzemanyagok áfáját lenne érdemes csökkenteni, hanem például a tömegközlekedési jegyekét, bérletekét, hiszen ez az, aminek társadalmilag nagyobb a hasznossága.

– tette még hozzá.

2022. december 6-án vezették ki az üzemanyag-ársapkát, aminek a hatása már megjelenik a következő inflációs adatokon az év per éves éves adatoknál, illetve a jövedéki adó emelés megállítja a hó per hó árcsökkenést. Így valószínűleg a két ütemben történő januári emelkedés befolyásolja majd a kormányzat inflációs politikáját és célkitűzését is.

Orbán Viktor nyertes pozícióban fordulhat rá a '26-os választásokra

Jövőre stabilizálódni fog az infláció, ugyanakkor meg kell barátkoznunk a hosszú távon velünk maradó ötszázalékos áremelkedéssel. Bejön Orbán Viktor terve? Itt vannak a válaszok!

Felvetésünkre Regős Gábor elmondta, az üzemanyagok súlya a fogyasztási kosárban 2023-ban 8,143 százalék volt. Ez 2024-re módosul – talán inkább lefelé - az alacsonyabb 2023-as fogyasztás miatt. A KSH inflációs adatai között a novemberi a legfrissebb, ekkor a benzin ára átlagosan 601, a gázolajé 626 forint volt. Ehhez viszonyítva tehát az emelés 6,8, illetve 6,5 százalékot jelent, amely

az inflációt mintegy fél százalékponttal emeli meg.

Az emelkedés részben a januári, részben a februári inflációs adatokban jelenik majd meg a két részre osztott drágulás miatt.

Ez viszont csak a közvetlen hatás, más termékek és szolgáltatások árába beépülve a jövedéki adó emelése tovább emeli az inflációt

– figyelmeztetett az elemző, hozzátéve: a novemberihez képest egyébként decemberben csökkentek az üzemanyagárak, ami tompítja az adóemelés hatását.

Mit hoz 2024?

"Az olaj és így az üzemanyagok árának előrejelzése mindig nehéz feladat, hiszen a váratlan események általában ebben gyorsan megjelennek, előre számolni azonban nem lehet velük. Az infláció becslésénél a jövedéki adó emelésével már számoltunk, így alakult ki az 5,6 százalékos várakozás és emellett a 3,6 százalékos növekedés, figyelembe véve a reálbérek bővülését is. A nagyobb kérdés talán nem is ez lesz, hanem hogy a háztartások elmúlt időszakban tapasztalt óvatossági motívuma oldódik-e – bár az utóbbi hónapokban a reálbérek éves alapon már emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom volumene még csökkent" - fogalmazott Regős Gábor azzal kapcsolatban, hogy a Mol-vezér szerint idén jelentős árcsökkenés valószínűleg nem várható az üzemanyagok esetében, mivel egyszerűen túl sok a konfliktus jelenleg a világban.

Az üzemanyagárak változása természetesen minden termékre és szolgáltatásra kihat, ez azonban nem az egyetlen tényező, amely meghatározza az inflációt. Példaként felhozta az elmúlt időszakból a kereslet, a profitráták, az energiaárak, a bérek vagy épp a forintárfolyam alakulását.

A január eleji átárazások természetesek, azonban míg tavaly januárban 25,7 százalék volt az infláció, most januárra 6-7 százalékos pénzromlást várunk. Tehát várhatóan bár lesz inflációs érzet, de nem akkora, mint tavaly: nem a termékek heti szintű átárazását látjuk a boltokban, mint 2022 nyarán, csak a „szokásos” áremeléseket

– hangsúlyozta Regős Gábor az inflációs érzet kapcsán.

Úgy vélekedett, hogy a 2024-es inflációs pálya kiszámításakor vélhetően a kormányzat is számolt ezzel a hatással, az természetesen kedvezőtlen, hogy emiatt magasabb lesz az infláció, de nem váratlan fejlemény. 

Újra kéne hangolni a jegybanki eszköztárat

A jegybanknak biztosítania kell az árfolyam stabilitását, miközben a gazdasági növekedést is elősegíti. A kettős cél teljesüléséhez szükség lenne a jegybanki eszköztár finomhangolására, tudatosabb és bátrabb használatára. Ezt válaszolta a Makronóm az MNB-nek.