Zömmel Európa déli és keleti országaiban élők léptek feljebb a magyarokhoz képest azon a rangsoron, amit az Európai Unió (EU) összes lakosát a jövedelmeik alapján évenként sorba rendezve kaphatunk meg. Ha azt vizsgáljuk, hogy kikkel szemben javult és romlott a helyi életszínvonalat jobban megragadó vásárlóerő-paritás, akkor kiderül: az elmúlt években Magyarországon tapasztalható gazdasági változások az európai jövedelmi rangsorban is éreztetik hatásukat. Bár a bérnövekedés kiemelkedő volt 2020 és 2023 között, az infláció hatása jelentősen csökkentette a vásárlóerőt. Ennek következtében
a magyarok életszínvonala relatíve csökkent több keleti és déli ország lakosságához képest, akik javulást értek el ezen a téren.
- Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában jelentős javulást tapasztalható.
A G7 cikkéből, amely a társadalom középső - a szegényebbik felénél jobban, a gazdagabbiknál viszont rosszabbul élők - rétegének jövedelmi szintjét vizsgálata, kiderül,
a magyar jövedelmi medián szintje alá eső románok száma 2023-ra több mint 3 millióval csökkent, míg Bulgáriában és Lengyelországban is százezres nagyságrendű volt a hasonló előrelépés; ezek az országok a középső jövedelmi rétegeik erősödésével lassan utolérik a magyar mediánt, és sok tekintetben már hasonló életszínvonalat értek el.
- A mediterrán térségben Olaszország és Spanyolország lakosságának egy része szintén előrelépett a magyar mediánhoz képest.
- Ezzel szemben Franciaországban és Portugáliában sokan csúsztak le a magyar életszínvonal szintje alá, főként a gazdasági nehézségek és az árak növekedése miatt.
- Szlovákia esetében különösen szembetűnő a visszaesés: több mint 300 ezer szlovák életszínvonala csökkent a magyar medián alá. Ez jól mutatja a szlovák gazdaság gyengélkedését.
- Ugyanakkor Ausztria, Németország és Csehország esetében nem történt jelentős változás a magyar mediánhoz képest, a skandináv országok viszont enyhe gyengülést mutatnak.
Összességében elmondható, hogy Magyarország pozíciója az európai jövedelmi rangsorban stagnált vagy gyengült, miközben több régiós ország javítani tudott a helyzetén, különösen vásárlóerő-paritáson mérve.