Megingott a szövetségi egészségügyi miniszter pozíciója Németországban, aki az élharcosa a hónapok óta érlelődő kannabiszreformnak, amelynek első lépéseként egy hete a Bundestag – a kormánypártok többségi szavazatával – elfogadta a Karl Lauterbach (SPD) által jegyzett marihuánafogyasztás legalizálásáról szóló törvényt. Ez április elsejétől meghatározó fordulópontot hoz az eddig teljes tiltást követő német drogpolitikában, amit Olaf Scholz kancellár kabinetje szorgalmazott.

A szociáldemokraták (SPD), a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek által alkotott koalíció szerint azért kell engedélyezni bizonyos mennyiségű drog fogyasztását, tartását, illetve termesztését a németországi otthonokban, mert túlságosan elharapózott a feketekereskedelem, ahonnan töménytelen mennyiségű mérgezett anyag kerül az emberekhez – ezt pedig az államilag ellenőrzött legalizálás akadályozhatja meg.

Noha évek óta tart a vita a társadalmat, az egészségügyi szervezeteket, a bűnüldözést, és a politikusokat is megosztó intézkedésről, a belpolitikai feszültségek azután sem szűnnek, hogy immár átment a parlamenten az új kannabisztörvény. 

Több szövetségi államban egyelőre nem is örülhetnek a fogyasztók a könnyítésnek – például a bajoroknál, Brandenburgban, Észak-Rajna Vesztfáliában arra készül a vezetés, hogy elkaszálja az egy hónap múlva esedékes legalizálást. Scholz egészségügyi minisztere viszont elszántan kitart a reform gyors végrehajtása mellett az egész országban, amit presztízssikerként könyvelne el, ami azonban fölerősítette a kormánykritikus hangokat. 

Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter
Kép: AFP / Odd Andersen

Támadják a kormányakaratot

A tartományi belügyminiszterek tanácsa legújabban az asztalra csapott és azon dolgozik, hogy legalább hat hónappal elhalasszák a törvényt – többek között azzal érvelnek, hogy az áprilisi hatálybalépésig nincs elég idő arra, hogy az igazságszolgáltatás alkalmazkodjon az új előírásokhoz. 

Az ellenzéki Michael Stübgen (CDU) brandenburgi belügyminiszter szerint eleve „teljesen nonszensz” a fogyasztás legalizálása, mert az inkább erősíti a feketepiacot, miközben megválaszolatlanul hagyja a biztonsággal kapcsolatos, alapvető kérdéseket. Olyan körülményeket teremt, amelyek betartását senki sem tudja ellenőrizni – fejtette ki a Rheinische Postnak.

Uniós párttársa, a CSU regionális csoportjának vezetője, Alexander Dobrindt úgy nyilatkozott a dpa sajtóhírügynökségnek, hogy a legalizálás több társadalmi problémához és kisebb biztonsághoz vezet, különösen a fiatalok körében. 

Ezt a törvényt nem lehet ellenőrizni, ezért ajándék a németországi szervezett bűnözésnek – mondta.

A lakosság körében feltörekvő, szélsőjobboldali AfD képviselője, Jörg Schneider pedig egyenesen úgy fogalmazott: a szervezett bűnözés gazdaságélénkítő programja valósul meg a Scholz-kabinet kannabiszreformjával. 

Bárki, aki követeli a módosítást vagy a legalizálás halasztását, kudarcot kockáztat az igazságszolgáltatásban – jelentette ki erre a szövetségi egészségügyi miniszter a düsseldorfi napilapnak, aki közölte: jogbizonytalanságot teremt a tartományok ellenállása.

Egyúttal kilátásba helyezte, hogy a bíróságok kutyaszorítóba kerülnek, ha a terheik enyhítése érdekében mostantól úgy szabják ki a büntetéseket, hogy tudják, hamarosan változik a jogi helyzet. 

Júliustól legális növényklubok is nyílnak

Megírtuk: a marihuána személyes fogyasztásra szánt, részleges legalizálásáról szóló törvényt múlt pénteken szavazta meg a Bundestag. A cél az volt, hogy a kannabiszt levegyék a kábítószertörvény által tiltott szerek listájáról, ami több mint 40 év után szünteti meg az eddigi korlátozást Németországban. Ez a rendvédelmi szervezetek szerint viszont fellendíti a kannabiszturizmust, ami veszélyezteti a fiatalokat és a közbiztonságot.

A törvény értelmében a jövőben legfeljebb 25 gramm kannabisz fogyasztása és birtoklása lesz engedélyezett a németeknél, de csak a felnőttek számára. Maximum 50 gramm birtoklása és három növény otthoni termesztése is legális lesz, feltéve, hogy a drogokat védik a kiskorúak hozzáférésétől. Júliustól pedig olyan klubok működését is engedélyezik, amely lehetővé teszi a kollektív termesztést – ezzel azt remélik, hogy visszaszorul a feketepiac és fokozódik az egészségvédelem. 

Németország Európa bordélyháza?

Vita zajlik a német parlamentben arról is, hogy betiltsák-e a szexmunkások által kínált szolgáltatások igénybevételét. A jelzőlámpás koalíció várna a korlátozással, ám a kereszténykonzervatív CDU/CSU Unió – skandináv modell alapján – szorgalmazza a tilalmat, mondván, hogy a külföldi szexmunkások beáramlása miatt Németország Európa bordélyházává vált a prostitúció 2002-es liberalizációja után. Szerintük a szabályozás csúnyán megbukott, mert rengetegen csak kényszerből űzik az ipart, miközben szegénység, érzelmi függőségek, kilátástalanság jellemzi az életüket. A szövetségi kormány zöldpárti tagjai szerint viszont a teljes tilalom ugyan eltűntetné az utcákról a prostitúciót, ám az csak az illegális bordélyházakba szorulna vissza. Olaf Scholz kancellárt ugyanakkor erkölcsileg felháborítja és nem tartja elfogadhatónak, ha a férfiak nőket vásárolnak. Németországban jelenleg 28 ezer regisztrált prostituált van, ám a becslések szerint a valóságban számuk 90 és 400 ezer közé tehető. A 27 EU-tagállam közül 21-ben legális a prostitúció. Horvátországban, Romániában, Franciaországban, Írországban, Svédországban és Litvániában például olyan tilalom van érvényben, amely bünteti a prostituáltakat, az ügyfeleket vagy mindkettőt. Olaszországban, Dániában és Lengyelországban a szexuális munka legális, de nem szabályozott.