A KAVOSZ által rendezett ünnepi eseményen elhangzott beszámolókból kiderült, hogy bejött a tavalyi jóslat, miszerint 2023-ban érkeznek csak az igazi problémák, és azóta is folyamatosan romló gazdasági helyzetben van hazánk.

A hazai kereskedelmi ágazat abban reménykedik, hogy a még idén tíz százalék alá eső infláció, valamint a vásárlóerő növekedése már az idei karácsonyi időszakban segít javítani a mutatókon.

Kapcsolódó

Ugyanakkor nagy szüksége lenne a magyar költségvetésnek is az ágazatra: a magyar kereskedelem az uniós átlag felett, a GDP 11-12 százalékát biztosítja, ezzel együtt a legnagyobb áfa- és adófizető szegmens.

A teljes ágazatban itthon valamivel több mint ötszázezren, az Európai Unióban 26 millióan dolgoznak a kereskedelemben. Utóbbi az uniós munkavállalók 12 százaléka. 

Így sem olcsó, de talán nem drágul tovább az ünnepi fogás

A gazdaságok tavalyi áron adják a halat, halászati szakmaközi szervezet szerint már csak a kereskedőkön múlik, drágább lesz-e az üzletekben. 2022-ben sokkoló volt az áremelkedés. Bevezető >>>

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kiemelte, arra, ami 2023-ban történt a gazdaságunkkal, senki sem volt felkészülve, nem állt rendelkezésre rutinprotokoll. Ezért is reményteli az ünnepek közelsége – tette hozzá a VOSZ elnöke.

Az érdekvédelmi szövetség ebben a különleges kihívásokkal teli időszakban igyekszik új szolgáltatásokkal segíteni a vállalkozásokat. VOSZPort néven online platformmal csökkentik többek között az adminisztrációs terheket, valamint a Széchenyi Kártya mellett általános, pénzügyi, valamint energia-tanácsadással támogatják a vállalkozásokat – hangzott el.

Eppel János
Eppel János
Kép: MTI Fotó / Soós Lajos

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) és a KAVOSZ-szal együttműködve vállalkozásfejlesztési programokat indítanak a pénzügyi tudatosság és a transzparencia szempontjait kiemelve. Eppel János hangsúlyozta, fel kell készülni arra, hogy az infláció, a magas kamat, valamint a megszakadó termékláncok okozta nehéz körülmények velünk maradnak, ezért szükséges támogatni a magyar vállalkozásokat.

Nem természetes, hogy minden van a boltokban

Nagy István agrárminiszter abbeli reményét fejezte ki, hogy az elmúlt időszak bizonytalansága már a múlté és hamarosan a normál piaci körülmények szabályozzák a kereskedelmet is. Ugyanakkor azt ő is leszögezte, a világjárvány, az energiaválság és a háború(k) dacára a magyar ellátásbiztonságot semmi sem veszélyeztette az elmúlt időszakban. 

A miniszter szerint

az elmúlt néhány év rávilágított arra, hogy mennyire sérülékeny a világkereskedelem.

Az agrárminiszter szerint le kell számolni azzal a tévhittel, hogy egy importtermék hosszú távon olcsó lehet, mert az csak addig olcsó, amíg ellehetetleníti a hazai konkurenciát – figyelmeztetett.

Szerinte azzal a lehetőséggel is élhet a szektor, hogy az emberek már nem tekintik „full-természetesnek, hogy mindig, minden van a boltokban”, hanem a kínálatért meg kell dolgozni.

A kereskedelmi politikának proaktívitásra van szüksége, a kormányzat szándéka pedig az, hogy minél több magyar élelmiszer kerüljön a boltok polcaira.

Ebben az uniós ciklusban a hazai élelmiszeriparra 750 milliárd forintot biztosít a kormányzat – közölte, majd hozzáfűzte: hatmilliárd forintot biztosítanak a beszállítói kkv-k számára eszközparkfejlesztéshez. A programban mindössze harminc százalék önerőre van szükség, amely egy része fedezhető hitelből is.

Új állami pályázat indul, sokan juthatnak pénzhez

Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére – jelentette be az agrárminiszter. Bővebben >>>

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nem igaz, hogy a válság alatt a kereskedők „rommá keresték magukat”, helyettük az ellátási láncban szereplő gyártók és beszállítók emelték addig az árakat, ameddig csak tudták. Ezt nevezte kapzsi inflációnak (greedflation).

Krisán László
Krisán László
Kép: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd

Beszélt arról is, hogy

2022-ben a kereskedelem 17 ezer milliárd forint forgalmat produkált, ám ettől az idei év elmarad, bár a karácsony helyreütheti az évüket

– tette hozzá. Ugyanakkor Krisán László a bázishatásra is felhívta a figyelmet. Tény, hogy augusztusban héttized százalékos visszaesést produkált a kiskereskedelem, és negyven százalékkal kisebb a fogyasztói kosár a tavalyihoz képest, ám az összképet nagyban befolyásolja az is, hogy a benzinvásárlás éves szinten huszonkét százalékot zuhant. 

Szerény karácsony lesz az idei?

Megnéztük a karácsonyi dekorációk árait, és azt is, hogy mekkora volt a változás a tavalyi évhez képest. Brutális drágulást tapasztaltunk egyes termékeknél: a műfenyőkért közel 60 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor. Kalkulációnk alapján az ünnep díszeknél átlagosan 20 százalékos a drágulás. Bővebben >>>

A KAVOSZ vezetője beszélt a béremelésről is, ugyanis a piac októbertől már reálbér-növekedést vár. Viszont a kereskedelem az a szektor, ahol a legtöbb a minimálbér közeli fizetés, és egyelőre kérdéses, hogy mekkora emelést bír el a munkáltatói kör. Jellemző, hogy

a szektorban működő kkv-k hatvan százaléka nem emelt idén bért a kötelező éveleji emelésen kívül.

Krisán László szerint 2024-ben a cégvezetők tízszázalékos béremeléssel számolnak. Miközben az üzletbezárásokról azt közölte: 2021 végén 112 ezer bolt működött az országban, amelyeknek a száma 2022-ben négyezer-hatszázzal csökkent, idén pedig 3-4 ezres mínusznál tartunk.

A szövetség szerint a következő időszakban a kereskedelmi szektornak két további kihívással kell még megbirkóznia.

Az egyik a zöld, fenntarthatósági kritériumrendszer (ESG). Krisán László szerint kérdéses, hogy az ESG-nek való megfelelésnek itt van-e az ideje, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a zöld hitelezés válik egyre erősebbé a bankszektorban, de még az uniós pénzek nyolcvan százaléka is fenntarthatósági célokkal van összekötve. 

A másik pedig a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése. Elmondása szerint a következő években kétezer olyan új munkakör jöhet létre, amelyeknek most még a nevét sem tudjuk. Mindenesetre az automatizáció és a robotizáció segítheti a termelékenységet. Példaként hozta fel, hogy az Európai Unió 18 milliárd euróval támogatja a raktármobilizációs beruházásokat. 

Sokat bukhat a zöld hiteleken, ha nem jól választ

Továbbra is alacsony a hazai lakáshitel-kihelyezésen belül a korszerű energetikai besorolással bíró ingatlanok súlya. Júniusban tíz százalék alatt volt a korszerűnél jobb energetikai lakások finanszírozása. Bővebben --->