A KAVOSZ által rendezett ünnepi eseményen elhangzott beszámolókból kiderült, hogy bejött a tavalyi jóslat, miszerint 2023-ban érkeznek csak az igazi problémák, és azóta is folyamatosan romló gazdasági helyzetben van hazánk.
A hazai kereskedelmi ágazat abban reménykedik, hogy a még idén tíz százalék alá eső infláció, valamint a vásárlóerő növekedése már az idei karácsonyi időszakban segít javítani a mutatókon.
Ugyanakkor nagy szüksége lenne a magyar költségvetésnek is az ágazatra: a magyar kereskedelem az uniós átlag felett, a GDP 11-12 százalékát biztosítja, ezzel együtt a legnagyobb áfa- és adófizető szegmens.
A teljes ágazatban itthon valamivel több mint ötszázezren, az Európai Unióban 26 millióan dolgoznak a kereskedelemben. Utóbbi az uniós munkavállalók 12 százaléka.
Így sem olcsó, de talán nem drágul tovább az ünnepi fogás
A gazdaságok tavalyi áron adják a halat, halászati szakmaközi szervezet szerint már csak a kereskedőkön múlik, drágább lesz-e az üzletekben. 2022-ben sokkoló volt az áremelkedés. Bevezető >>>Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kiemelte, arra, ami 2023-ban történt a gazdaságunkkal, senki sem volt felkészülve, nem állt rendelkezésre rutinprotokoll. Ezért is reményteli az ünnepek közelsége – tette hozzá a VOSZ elnöke.
Az érdekvédelmi szövetség ebben a különleges kihívásokkal teli időszakban igyekszik új szolgáltatásokkal segíteni a vállalkozásokat. VOSZPort néven online platformmal csökkentik többek között az adminisztrációs terheket, valamint a Széchenyi Kártya mellett általános, pénzügyi, valamint energia-tanácsadással támogatják a vállalkozásokat – hangzott el.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) és a KAVOSZ-szal együttműködve vállalkozásfejlesztési programokat indítanak a pénzügyi tudatosság és a transzparencia szempontjait kiemelve. Eppel János hangsúlyozta, fel kell készülni arra, hogy az infláció, a magas kamat, valamint a megszakadó termékláncok okozta nehéz körülmények velünk maradnak, ezért szükséges támogatni a magyar vállalkozásokat.
Nem természetes, hogy minden van a boltokban
Nagy István agrárminiszter abbeli reményét fejezte ki, hogy az elmúlt időszak bizonytalansága már a múlté és hamarosan a normál piaci körülmények szabályozzák a kereskedelmet is. Ugyanakkor azt ő is leszögezte, a világjárvány, az energiaválság és a háború(k) dacára a magyar ellátásbiztonságot semmi sem veszélyeztette az elmúlt időszakban.
A miniszter szerint
az elmúlt néhány év rávilágított arra, hogy mennyire sérülékeny a világkereskedelem.
Az agrárminiszter szerint le kell számolni azzal a tévhittel, hogy egy importtermék hosszú távon olcsó lehet, mert az csak addig olcsó, amíg ellehetetleníti a hazai konkurenciát – figyelmeztetett.
Szerinte azzal a lehetőséggel is élhet a szektor, hogy az emberek már nem tekintik „full-természetesnek, hogy mindig, minden van a boltokban”, hanem a kínálatért meg kell dolgozni.
A kereskedelmi politikának proaktívitásra van szüksége, a kormányzat szándéka pedig az, hogy minél több magyar élelmiszer kerüljön a boltok polcaira.
Ebben az uniós ciklusban a hazai élelmiszeriparra 750 milliárd forintot biztosít a kormányzat – közölte, majd hozzáfűzte: hatmilliárd forintot biztosítanak a beszállítói kkv-k számára eszközparkfejlesztéshez. A programban mindössze harminc százalék önerőre van szükség, amely egy része fedezhető hitelből is.
Új állami pályázat indul, sokan juthatnak pénzhez
Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére – jelentette be az agrárminiszter. Bővebben >>>Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nem igaz, hogy a válság alatt a kereskedők „rommá keresték magukat”, helyettük az ellátási láncban szereplő gyártók és beszállítók emelték addig az árakat, ameddig csak tudták. Ezt nevezte kapzsi inflációnak (greedflation).
Beszélt arról is, hogy
2022-ben a kereskedelem 17 ezer milliárd forint forgalmat produkált, ám ettől az idei év elmarad, bár a karácsony helyreütheti az évüket
– tette hozzá. Ugyanakkor Krisán László a bázishatásra is felhívta a figyelmet. Tény, hogy augusztusban héttized százalékos visszaesést produkált a kiskereskedelem, és negyven százalékkal kisebb a fogyasztói kosár a tavalyihoz képest, ám az összképet nagyban befolyásolja az is, hogy a benzinvásárlás éves szinten huszonkét százalékot zuhant.
Szerény karácsony lesz az idei?
Megnéztük a karácsonyi dekorációk árait, és azt is, hogy mekkora volt a változás a tavalyi évhez képest. Brutális drágulást tapasztaltunk egyes termékeknél: a műfenyőkért közel 60 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor. Kalkulációnk alapján az ünnep díszeknél átlagosan 20 százalékos a drágulás. Bővebben >>>A KAVOSZ vezetője beszélt a béremelésről is, ugyanis a piac októbertől már reálbér-növekedést vár. Viszont a kereskedelem az a szektor, ahol a legtöbb a minimálbér közeli fizetés, és egyelőre kérdéses, hogy mekkora emelést bír el a munkáltatói kör. Jellemző, hogy
a szektorban működő kkv-k hatvan százaléka nem emelt idén bért a kötelező éveleji emelésen kívül.
Krisán László szerint 2024-ben a cégvezetők tízszázalékos béremeléssel számolnak. Miközben az üzletbezárásokról azt közölte: 2021 végén 112 ezer bolt működött az országban, amelyeknek a száma 2022-ben négyezer-hatszázzal csökkent, idén pedig 3-4 ezres mínusznál tartunk.
A szövetség szerint a következő időszakban a kereskedelmi szektornak két további kihívással kell még megbirkóznia.
Az egyik a zöld, fenntarthatósági kritériumrendszer (ESG). Krisán László szerint kérdéses, hogy az ESG-nek való megfelelésnek itt van-e az ideje, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a zöld hitelezés válik egyre erősebbé a bankszektorban, de még az uniós pénzek nyolcvan százaléka is fenntarthatósági célokkal van összekötve.
A másik pedig a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése. Elmondása szerint a következő években kétezer olyan új munkakör jöhet létre, amelyeknek most még a nevét sem tudjuk. Mindenesetre az automatizáció és a robotizáció segítheti a termelékenységet. Példaként hozta fel, hogy az Európai Unió 18 milliárd euróval támogatja a raktármobilizációs beruházásokat.