A BNPL-szolgáltatás egy olyan fizetési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó késleltetve, általában 2-4 héttel, vagy akár pár hónappal a vásárlást követően fizesse ki a megvásárolt termék, vagy szolgáltatás árát – mondta el az Economx megkeresésére a DLA Piper Hungary szakértője.

Fábián Fanny szerint a vásárló akár több egyenlő részletben (sőt, bizonyos feltételek teljesülése mellett kamatmentesen) fizethet, a vételárat pedig a kereskedő helyett a BNPL-szolgáltató felé egyenlíti ki. Ezzel a BNPL-szolgáltató beépül az online vásárlás folyamatába: a megvásárolt termék, vagy szolgáltatás teljes ellenértékét kifizeti a kereskedőnek, majd ezt az összeget később szedi be a vásárlótól.

A BNPL egyik nagy újítása a klasszikus áruhitellel, hitelkártya- és szabad felhasználású hiteltermékekkel szemben, hogy olyan új fogyasztói kört is bevonhat a szolgáltatásba, akik részére valamilyen oknál fogva nem elérhetőek ezek a klasszikus megoldások. A szolgáltatás azonban kockázatokkal is járhat.

Könnyelműbb vásárlás, eladósodás

Kockázatként értékelendő, hogy a könnyelműbb vásárláson kívül a nemfizetés és a túlzott eladósodás veszélyét is magában hordozhatja a szolgáltatás, hiszen az esetek többségében nem kerül sor előzetes hitelképesség-vizsgálatra a fogyasztóknál.

Tekintettel arra, hogy egy hagyományos értelemben vett banki hitelbírálat alkalmával a bank nem feltétlenül értesül a BNPL keretében fennálló tartozásokról, előfordulhat, hogy a fogyasztó törlesztő részletei jóval meghaladják a teljesítőképességét.

A túlzott eladósodás növelheti a nemteljesítő hitelek arányát, ami pedig pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet.

Ezt a problémát egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is észleli, amely már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a BNPL hozzájárulhat a megfontolatlan vásárláshoz, a túlzott eladósodáshoz, illetve, hogy egyes fogyasztóvédelmi szempontok nem érvényesülnek a szolgáltatással kapcsolatban.

Lépnie kellett az Európai Bizottságnak

A fogyasztóvédelmi kérdések tisztázása érdekében az Európai Bizottság idén októberben új irányelvet fogadott el, ezt 2025 novemberétől kell alkalmazni.

A jelenlegi irányelvvel az a gond, hogy nem alkalmazandó azokra a hitel-megállapodásokra, amelyek nem érik el az irányelvben rögzített 200 eurós értékhatárt, vagy az olyan hitel-megállapodásokra, amelyek alapján a hitel mentes a kamattól és az egyéb díjaktól.

Nem alkalmazandó olyan hitel-megállapodásokra sem, amelyeknek értelmében a fogyasztónak három hónapon belül és kizárólag jelentéktelen összegű díjakkal kell a hitelt visszafizetnie. Mindezek következtében azonban bizonyos fogyasztóvédelmi kötelezettségek (például többlettájékoztatás) sem vonatkoznak a BNPL-szolgáltatókra.

Az új irányelv viszont már azt mondja ki, hogy hatálya alól nem zárhatók ki azok a lízingszerződések és a folyószámlahitel formájában fennálló hitel megállapodások, amelyek alapján a hitelt egy hónapon belül vissza kell fizetni, valamint az olyan hitel-megállapodások, amelyek alapján a hitel mentes a kamattól és az egyéb díjaktól.

Ezzel a fogyasztóvédelmi előírások a „vásárolj most, fizess később” típusú megoldásokra, valamint az olyan hitel megállapodásokra is alkalmazandók, amelyek értelmében a hitelt három hónapon belül és kizárólag jelentéktelen összegű díjakkal kell visszafizetni. Ezen túlmenően valamennyi 100 ezer euróig terjedő hitel megállapodást az irányelv hatálya alá kell vonni.

Bonyolult a pénzügyi szolgáltatások

A DLA Piper Hungary szakértője szerint az sem segít a helyzeten, hogy korántsem olyan egyértelmű, mi a helyes megközelítés a szolgáltatások értékelésekor.

Az Economx kérdésére, miszerint BNPL bizonyos esetekben valóban nem tartozna a pénzügyi szolgáltatások körébe, az MNB felügyelete alá, kiemelte: abban az esetben nem minősül például pénzkölcsön nyújtásának egy szolgáltatás, ha az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások, vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetésről, vagy előlegről (kereskedelmi kölcsönről) beszélünk, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket.

A BNPL szolgáltatások jellegét alapvetően a felek közötti viszonyok keretei szabják meg, amelyek azonban számos formát ölthetnek. Létezik olyan szolgáltató, amelyik például üzletszerű követelésvásárlási tevékenység keretében végzi a BNPL-szolgáltatást, ami MNB által felügyelt tevékenység.

Praktikus megoldás, de azért legyünk résenVitathatatlan, hogy egy rendkívül praktikus megoldásról van szó, azonban érdemes kellő figyelmet fordítani a BNPL-szolgáltatásokkal kapcsolatos, a szabályozás jelenlegi hiányosságaiból eredő kockázatokra.Mint azt az MNB is hangsúlyozta korábban, a jelenlegi értelmezés szerint a szolgáltatás mögött meghúzódó konstrukció többségében kereskedelmi kölcsönnyújtási, halasztott fizetési tevékenység nyújtására épül, ami a Hpt. alapján – amennyiben azt nem pénzügyi intézmény nyújtja – nem tartozik a pénzügyi szolgáltatások körébe, és így az MNB felügyelete alá sem. Emiatt pedig nem érvényesülnek bizonyos korlátok sem a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban, amelyek kifejezetten fogyasztóvédelmi célt szolgálnak.