Oroszország először lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) Ukrajna 2022-es lerohanása óta, miután napok óta eszkalálódott a konfliktus.

Az ukrán légvédelmi erők közölték, hogy a rakétát, amely nem hordozott nukleáris robbanófejet, hét Kh-101-es cirkálórakétával együtt lőtték ki a déli Dnyipro városára.

Az ICBM bevetésére azután került sor, hogy Ukrajna az elmúlt napokban amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú Atacms rakétákat és brit Storm Shadows rakétákat lőtt orosz területre.

Az Atacms-csapásokra válaszul Oroszország megváltoztatta nukleáris doktrínáját, hogy csökkentse az első bevetés küszöbét. Az ICBM-eket arra tervezték, hogy nukleáris robbanófejeket szállítsanak kontinenseken át, ellentétben az úgynevezett rövid és közepes hatótávolságú rakétákkal – emlékeztetett a Financial Times, egyben hozzátették, hogy a több ezer mérföldes hatótávolságuk jóval nagyobb, mint az Atacms és a Storm Shadows rakétáké, amelyek 250-300 km-es hatótávolsággal rendelkeznek.

Oroszország korábban már használt nukleáris rakétákat Ukrajna elleni csapásmérésre, bár kisebb hatótávolsággal.

Az orosz erők többször is kilőtték a földről indítható Iskander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat és a levegőből indítható hiperszonikus Kinzhal rakétát, amelyek mindketten alkalmasak nukleáris robbanófej hordozására.

Ukrajna közölte, hogy hat orosz rakétát fogott el. Hozzátette, hogy az ICBM-et Oroszország déli, asztraháni régiójából indították. Azt nem pontosította, hogy milyen típusú ICBM-et használtak. A helyi hatóságok szerint a támadásban két ember megsérült.

Ezer napja ölik egymást: hadiipari fejlesztési zónává vált Ukrajna

„A harcok menete most egyértelműen arra mutat, hogy minél tovább tart a háború, annál nehezebb helyzetbe kerülhet Ukrajna” – hangsúlyozta az Economxnak Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa a háború 1000. napjának alkalmából.