A hazai utak és mellékutak minősége köztudottan nem tartozik Európa élvonalába, azonban ugyanekkora problémát jelent az is, hogy az autógyártók sem a magyar közutakra tervezik az autóik futóművét.
A jelenlegi időjárási viszonyok mellett viszont kifejezetten problémás az elhanyagolt utakon való közlekedés: nap mint nap rengeteg károsultja van a pocsolyáknak álcázott mély kátyúknak, ráadásul a káresettel kapcsolatos ügyintézés sem egyszerű, így érdemes előre felkészülni az ilyen helyzetekre.
Kihez fordulhatunk a kárigénnyel?
Ha már megtörtént a baj, fontos tudnunk, hogy minden közútnak van kezelője, tehát a keletkezett kárt egy hosszabb ügyintézés árán általában megtérítik, azonban így sem érdemes önkormányzatok számait keresgetni, egyszerűbb, ha azonnal rendőrt hívunk, és helyszíni intézkedést kérünk – írja a Totalcar.
A rendőrség megérkezéséig jó, ha megalapozzuk a bizonyítási eljárást:
részletes fotókat kell készíteni az útszakaszról, az autóról, és fontos, hogy a kátyú méreteit jól szemléltető képek is készüljenek. A legegyszerűbb, ha beleteszünk valamit a kráterbe, vagy beleállunk az egyik kerékkel, ha pedig ez is megvan, érdemes körbe kérdezni, hátha egy szemtanú kisegít a tanúvallomásával.
A rendőrségi helyszínelés során felvett jegyzőkönyv másolati példánya néhány napon belül kikérhető lesz az illetékes rendőrkapitányságon, ez viszont nem lesz elég a sikeres ügyintézéshez: az útkezelők ugyanis általában saját formanyomtatvánnyal rendelkeznek az ilyen jellegű károk bejelentéséhez, így csak azon fogadják el a kárigényeket.
Miután beszereztük és kitöltöttük ezt a formanyomtatványt, csak mellé kell tennünk a rendőrségi jegyzőkönyvet, és a helyszínen készült fotókat az esetleges tanúvallomásokkal.
De vajon ki az út kezelője?
Fővárosi közútnak minősülnek a sugár- és gyűrűirányú közutak, illetve a kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak és a Főváros tulajdonában álló helyi közutak. Minden más út a fővárosi kerületeké.
Tehát a nagyobb forgalmú utak karbantartása a főváros feladata, a kis utcáké pedig a kerületekre hárul, azonban ez a lista is folyamatosan változik. A vasút melletti területek esete a legegyszerűbb, hiszen függetlenül attól, hogy hol vannak, a MÁV hatáskörébe tartoznak.
A budapesti aluljárók karbantartása viszont a fővároshoz tartozik, mivel minden esetben kiemelt forgalmú utak alatt helyezkednek el. Hasonló a helyzet az utak és a járdák közvilágításával is: ez még ott is a főváros feladatköre, ahol az út a kerület fenntartása alatt áll.
A hidak és felüljárók esete már speciális, ugyanis kezelésük megoszlik a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), mint a legnagyobb autópálya hídállományért, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint a közterületen lévő nem gyorsforgalmi közúti hídért, valamint a Budapest Közút Zrt. Híd, Műtárgy Főosztálya, mint a legnagyobb önkormányzati hídállományért felelős kezelő között.
A vármegyeszékhelyeken – kerületek híján – ennél jóval tisztább, hogy kihez tartozik az utak és hidak kezelése, hiszen a ritkább kivételektől eltekintve a legtöbb karbantartási feladat a települési önkormányzatra hárul.
Ha lakott területen kívül szaladunk kátyúba, a Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis online felületére történő regisztrálás után megtudhatjuk, hogy kinek a kezelésében áll az adott útszakasz.
Hogyan előzhetjük meg a bajt?
A KGFB mellé köthető kátyúkár kiegészítő biztosítás, amely éves szinten pár ezer forintot vesz igénybe, de megkímél a közút kezelő felkutatásától, és a hosszas ügyintézéstől is, hiszen ezek a feladatok a biztosítóra hárulnak. Casco biztosítás esetén kedvezőtlenebb a helyzet, érdemes odafigyelni, hogy fedezi-e a kátyúkárt is, és ha igen, mennyi önerőre lesz szükségünk.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!