Az 1970-es évek óta az elektronikai eszközök műanyagaihoz égésgátló vegyi anyagokat adnak, hogy csökkentsék az elektromos tüzek kockázatát. Egy új tanulmány szerint az újrahasznosított fekete műanyagból készült háztartási eszközök potenciálisan mérgező égésgátló anyagokat tartalmazhatnak.

Egyelőre nem bizonyított, hogy ezek a vegyi maradványok ténylegesen károsak az egészségre, ez még vizsgálat alatt van, mindenesetre sokan már a feltételezés miatt inkább nem használják az ezeket tartalmazó eszközöket. 

A pontos mennyiség, amely újrahasznosított műanyagként visszakerül a mindennapi termékekbe, vitatott, de 

egyes becslések szerint évente körülbelül 4,2 millió tonna kerülhet újrafelhasználásra világszerte. 

Megan Liu, a Toxic-Free Future nevű szervezet tudományos és politikai vezetője, valamint a Chemosphere című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint „az égésgátló anyagok perzisztenciájukról, az élő szövetekben történő felhalmozódásukról és toxicitásukról ismertek.”

Főzőeszközök, ételtartók és játékok is a listán

A kutatás során Liu és kollégái 203 háztartási terméket vizsgáltak meg, különös tekintettel a fekete műanyagból készült tárgyakra, mivel ez az elektronikában leggyakrabban használt szín.

Az elemzés során többek között főzőeszközöket, ételtartókat, játékokat és hajformázó eszközöket vizsgáltak brómtartalomra, amely a brómozott égésgátló anyagok (BFR) egyik kulcskomponense.

A magas brómszintű termékeket részletesebben elemezték, hogy meghatározzák bennük a BFR-ek és az organikus foszfátos égésgátlók (OPFR) szintjét. Kísérleti állatokon és populációs szintű emberi vizsgálatok során kimutatták, hogy 

ezek a vegyi anyagok valószínűleg összefüggésbe hozhatók egészségügyi problémákkal, például pajzsmirigy-működési zavarokkal, fejlődési rendellenességekkel és akár rákkeltő hatása is lehet. 

Azonban még mindig keveset tudunk arról, hogy mekkora mennyiség szükséges ezen hatások kialakulásához.

Bőrön keresztül és ételek által is bejuthat a szervezetünkbe

A kutatás első szakasza kimutatta, hogy a vizsgált termékek körülbelül 10 százalékának volt magas brómtartalma. A részletesebb elemzések ezekben a termékekben magas BFR- és OPFR-szinteket mutattak ki, és ezek kétharmada mindkét típusú égésgátló anyagot tartalmazta.

A Toxic Free Future-ön Stephanie Stohler, a cikk írója kiemelte, hogy e fekete műanyagok gyakran újrahasznosításra kerülnek, így olyan háztartási cikkekben is megtalálhatóak, amelyek esetében nem feltétlenül szükséges az égésgátlás.

A Live Science szerint az égésgátló anyagok a bőrön keresztül vagy élelmiszerek útján is bejuthatnak a szervezetbe. Nehéz azonban meghatározni, hogy ezek a termékek ténylegesen egészségügyi kockázatot jelentenek-e. Michael Bockstaller, a Carnegie Mellon Egyetem anyagtudományi professzora szerint: „az anyagok hatása számos tényezőtől függ, például a vegyi anyag típusától, koncentrációjától és az egyéni körülményektől.”

Nem minden égésgátló vegyi anyag jelent egészségügyi kockázatot, és az elemzett termékek többsége nem tartalmazott ilyen anyagokat. A vizsgált brómtartalmú tárgyak között azonban olyan hétköznapi eszközök is szerepeltek, mint kanalak, zöldséghámozók és játékautók. Liu elmondta, hogy a kutatás előtt maga is használt fekete műanyag konyhai eszközöket, de azokat fa és rozsdamentes acél alternatívákra cserélte.

„Ezek a termékek gyakran napi használatban vannak, és mivel többféle égésgátlót is tartalmazhatnak, összetett hatásaik aggodalomra adnak okot”

– mondta Liu. További kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy a mindennapi használat során ezek az anyagok mekkora problémát jelentenek, és ez reális egészségügyi kockázatot jelent-e. Liu reméli, hogy a vegyi anyagok tartósságával és veszélyeivel kapcsolatos további kutatások eredménye biztonságosabb műanyagok kifejlesztésére ösztönzi a gyártókat. 

Liu szerint egyértelmű, hogy a nők és gyermekek egészségét a vegyipar profitjával szemben előtérbe kell helyezni. „Kevesebb mérgező műanyagra, több biztonságosabb vegyi anyagra van szükségünk, és véget kell vetni a műanyagösszetevők eltitkolásának” – mondta.

Kormányok veszik fel a harcot a gyanús anyag ellen

Stohler szerint Washington államban 2025 januárjában lép életbe az ország legerősebb tilalma, amely korlátozza a szerves halogéntartalmú égésgátlók használatát a beltéri elektronikai berendezések műanyag burkolataiban. New Yorkban szintén tilos (2024 decemberében lép hatályba) a szerves halogéneket tartalmazó égésgátlók használata az elektronikus kijelzők (pl. televíziók és számítógépek) műanyag burkolataiban. 

A kiskereskedők és a márkák is egyre inkább elfogadják a biztonságosabb vegyi anyagokra vonatkozó politikákat, hogy kiküszöböljék a veszélyes vegyi anyagokat a kulcsfontosságú termékágazatokban.

Számos vezető kiskereskedő már önkéntes kötelezettséget vállalt a veszélyes vegyi anyagok, például a szerves halogéntartalmú égésgátlók csökkentésére és megszüntetésére.

2022-ben a Best Buy bejelentette, hogy az exkluzív televízióik új modelljeinek kijelzőburkolatai és állványai nem tartalmaznak majd mérgező szerves halogén-égésgátló anyagokat (OFR). Ehelyett egy biztonságosabb égésgátlót használnak majd. Más vezető szórakoztatóelektronikai márkák, mint a Samsung, az LG Electronics és a SONY szintén tettek lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék az OFR-ek használatát az általuk forgalmazott televíziók burkolatában.

December elején írtunk róla, hogy folyamatos tárgyalások folytak az első, jogilag kötelező érvényű műanyagszennyezést korlátok között tartó szerződésről. Erről bővebben ide kattintva olvashat.