„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számára kiemelten fontos a magyar családok védelme” – reagált a GVH a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményére, amelyben kiemelték: a fogyasztóvédelemért felelős tárcaként a családok érdekében az NGM fellép a tisztességtelen áremeléseket alkalmazó kiskereskedelmi láncokkal szemben.

Mit adott nekünk az árfigyelő?

A GVH-nál kiemelték, hogy a nemzeti versenyhatóság versenyélénkítő beavatkozásai, közte az online árfigyelő rendszer működtetése „szakértők egybehangzó állítása szerint is nagyban hozzájárult az élelmiszer-infláció leszorításához, az infláció letöréséhez.” Felidézték, hogy tavaly a GVH több gyorsított ágazati vizsgálatot is elvégzett az élelmiszer-kereskedelem területén, rávilágítva az inflációt fokozó tényezőkre, versenypártolási javaslataival pedig hozzájárult a magyar családok és nyugdíjasok védelméhez.

A versenyhivatalnál előrebocsátották: panaszeljárás keretében megvizsgálja az NGM által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A GVH elkötelezett abban, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítását végző NGM-mel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve határozottan lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.

Lapunk megkereste a témában az áruházláncokat képviselő szakmai szervezetet, az Országos Kereskedelmi Szövetséget (OKSZ), ahonnan egyelőre nem kaptunk választ. 

Információink szerint  ugyanakkor derült égből villámcsapásként érte mind a diszkontláncokat, mind pedig a szuper- és hipermarketeket az NGM lépése.

A beszerzési ár a kulcs

A kötelező bolti akciók kifutásával ugyanis lényegében annyi változott, hogy június 30-a óta a piaci szereplőknek tilos beszerzési ár alatt értékesíteni termékeiket. 

Vagyis ahogyan azt a korábbi elemzésünk is alátámasztotta, az elszálló fogyasztói árakkal terhelt időszakban nem a kereskedelmi láncok szedték meg magukat, hanem sokkal inkább az élelmiszergyártók, amelyeknek a jelentős része az indokoltnál magasabb áron szállított be a boltok polcaira.

Ezt a trendet az élelmiszer-kiskereskedők éves – 2022-es és 2023-as – beszámolója is megerősítette: az érintett üzletláncok jelentős részénél nemhogy extraprofit, profit sem keletkezett. A magas infláció következtében az árbevétel ugyan majd mindenütt megugrott, a korábban nyereséges működés viszont számos helyen veszteségbe fordult át.

Mennyivel drágult a liszt, a tej, a cukor?

Az NGM példája szerint az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8%-os UHT tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre.

  • A tárca szerint a gyártói márkás finomliszt árát átlagosan majd 80 százalékkal emelték a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, de egyes üzleteknél valamely lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is volt.
  • Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították.
  • Továbbá a saját márkás termékek árait is – bár kisebb mértékben – ugyancsak jelentősen, mindhárom terméktípus esetében átlagosan 30 százalékkal emelték.

Nem mindegy, hogy mekkora az árrés

A kérdés mindig a beszerzési ár, és hogy ahhoz képest hogyan alakult az árrés. Annak mértéke jellemzően 4-5, illetve 35-40 százalék között szóródik termékcsoporttól függően, de nem tűnik életszerűnek, hogy a külföldi hátterű élelmiszerláncok a minisztérium szerinti látványos mértékben növelték volna a saját árrésüket, ezzel is ráncigálva az oroszlán, a velük szemben rendszerint kritikus kormány bajszát. Az azonosított drágulás mértékét a beszerzési ár indokolhatja, azok az adatok viszont nem nyilvánosak.

Érdemes felidézni, hogy egy év és egy hónap múltán, június 30-án vezették ki a kötelező bolti akciókat. Míg hatályban volt az intézkedés, előbb 10, majd 15 százalékos kedvezményt kellett garantálni. Az ezt követően készített kiskereskedelmi körképünk éppen annak járt utána, hogy az intézkedés hiányában milyen árpolitikát alkalmaznak az áruházláncok. Kiderült, hogy 

a Lidl, a SPAR, a Tesco, a CBA, az Aldi, a Penny és az Auchan más-más stratégiát követ, de ha hinni lehet nekik, állami szabályozás nélkül, a piaci logika mentén is folyamatosak lesznek az ilyen-olyan kedvezmények.

Akkor 50-70 százalékos kedvezményeket is kilátásba helyeztek, ezzel együtt nem árt résen lenni, mikor, mit, honnan szerzünk be.