Indokolt és megalapozott lépés az árrésstop elrendelése a nagy árbevételű láncoknál, amelyek nem mutogathatnak a kormányra azzal, hogy a túlzott adóterhek, például a különadó miatt emelik az egekbe az élelmiszerárakat.

Több olyan adócsökkentés volt az elmúlt években, amik az élelmiszerkereskedelmet uraló cégeknél kompenzálták a különadó vagy az évenkénti béremelések kötelező terheit – mondta az Economxnak Bubenkó Csaba.

Az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke szerint az sem garantálná a vásárlóknak az alacsonyabb árakat, ha az összes élelmiszer áfáját levinnék 5 százalékra. Korábban több terméknél már csökkent a forgalmi adó, ám a fogyasztói árak alakulásából utóbb látható volt, hogy a különbözetet a legtöbb üzlet nem adta tovább a vásárlóknak.

Nőttek a költségek, de jutott pénz a zsebekbe is

Bubenkó felidézte: a kormány az elmúlt években 19-ről 9 százalékra csökkentette a társasági adót (nyereségadó), míg a munkáltatói költségeket 2017 óta 28,5-ről 13 százalékra mérsékelte.

Csak ezek az intézkedések milliárdos nagyságrendű összegeket hagytak a vállalatoknál, amit a működésre és akár a dolgozóik jóllétére fordíthattak – az adócsökkentés előnyeit a többi ágazat szereplői éppúgy élvezték, ahogy a kiskereskedelemben a multiláncok.

Főként, hogy a 2022-es inflációs robbanás után hónapról hónapra horribilis áremeléseket dugtak le a fogyasztók torkán, aminek eredményeként az élelmiszerüzletek már tavaly ősszel visszaálltak a korábbi forgalmi szintekre, ledolgozták a megelőző két év veszteségeit.

Vagyis, úgy alakították az árakat, hogy a bevételből még az adók vagy a magasabb szállítási, bérleti, működési költségek mellett is jusson pénz nyereségre, a tulajdonosok zsebébe vándorló osztalékokra.

Ezt csak eltúlzott árrésekkel lehetett megoldani – jegyezte meg.

Belefér a különadó, hiába kennék rá az árakat

Kitért arra is: igaz ugyan, hogy a 2020-2024 közötti időszakban több tízmilliárdnyi különadót is leróttak a láncok, ám eközben – a csökkent adók miatt – a személyi ráfordításaik még a béremelések mellett is kevesebbe kerültek.

Úgy, hogy egyébként a kereskedelemben jellemző átlagfizetések nagyjából 15 százalékkal alacsonyabbak, mint a versenyszféra más, fizikai területein alkalmazott bérek – mutatott rá szakszervezet elnöke.

A munkáltatói adók csökkentéséből származó bérköltség-megtakarítás tehát úgy tette lehetővé a fizetések emelését az áruházakban, hogy az egyébként többletköltséget jelentett volna a cégeknek.

De így sem lehet azt mondani, hogy a fogyasztói árakat a teljes piacon diktáló külföldi láncok legalább a magyar dolgozóikra sokat költöttek a magyar vásárlók pénzéből – fogalmazott.

Bubenkó úgy összegzett: az élelmiszerárak nem az adók miatt magasak, ráadásul tőlünk nyugatabbra is ugyanúgy szenvednek a vásárlók, nem igaz, hogy ez magyar sajátosság. Ezért szerinte például a különadóra hivatkozni inkább demagógia, mint megalapozott számítás, és nem utal a leányvállalat vagy a fogyasztók felé tanúsított, felelős gazdálkodásra.

A vevők nem sokat látnának az áfacsökkentésből

A másik gyakori érvelés az, hogy európai viszonylatban itthon túl magas áfa terheli az élelmiszereket, ezért az infláció elleni valódi segítség a forgalmi adó egységes, 5 százalékra csökkentése lenne.

Az elnök emlékeztetett: 2010 és 2025 között több alapvető élelmiszer áfakulcsa csökkent annak érdekében, hogy lejjebb menjenek a fogyasztói árak. Eszerint

  • 2014-ben csökkent az élő, egész és félsertés áfakulcsa,
  • 2015-ben a szarvasmarha, juh és kecske áfája mérséklődött,
  • 2016-ban a sertéshús került az 5 százalékos kulcs alá, míg
  • 2017-ben a baromfihús, a nyers és friss tej, valamint a tojás áfája csökkent 5 százalékra.
  • 2018-ban ugyanez történt a hal és a sertés melléktermékeivel,
  • 2019-ben pedig az ESL és UHT tej áfája került az 5 százalékos körbe.

A tapasztalatok azt igazolják, hogy az áfacsökkentések vegyes hatással voltak a piacra, az árképzésre, és nem lett egyenes következmény az infláció lassulása. A példa kedvéért: a tojás ára csak az áfacsökkentés évében 37 forintról 39 forintra nőtt, míg a marhahúsnál is több tízforintos emeléseket mutattak a statisztikák az adóváltozás után – idézte fel.

Az adók mellett ugyanis számos egyéb tényező befolyásolja az árakat, mint a termelési költségek, az aktuális kereslet és kínálat, a világpiaci nyersanyagárak, a globális események alakulása, a madárinfluenza vagy a száj- és körömfájás járvány, vagy éppen az az árrés, amiből a kereskedők a költségeket és a nyereséget is kitermelik.

Az árrésstop nem veszélyezteti az áruházi munkahelyeket

Éppen ezért az alapélelmiszerek széles körében az árrés irányából megfogni az inflációs folyamatot, egy jól irányzott, határozott lépés. A kényszerűen csökkenő árak kétségkívül támogatni fogják a családokat a könnyebb megélhetésben – mondta.

Mivel az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépeken keresztül minden egyes vállalkozásnál termékenként megállapíthatók a pontos árrések, nem lehet megkérdőjelezni az egyes árucikkeknél mért, 40-80 százalékos árréseket, amit most a nagyoknak el kell engedni, míg a kisebb boltokat nem szorítják ilyen présbe.

Már a jövő hét első felében látványosan megjelenik az állami beavatkozás kedvező hatása a legtöbb vásárlót vonzó áruházakban – jegyezte meg.

Bubenkó Csaba ezzel együtt nem számít áruhiányra az árrésstop miatt, mert az hátrányt hozna az éles piaci versenyben, és nem tart attól sem, hogy az áruházak leépítésekkel reagálnak a korlátozásra. 

Mivel már így is krónikus munkaerőhiány van a kereskedelemben, és több cégnél mostanra racionalizálták az állományt, így a létszám további csökkentése már a működést és a szolgáltatás színvonalát veszélyeztetné az árulogisztika, a kiszolgálás területein. Ez nem érdeke a vállalkozásoknak, hiszen a forgalom visszaesését és versenyhátrányt okozna – mondta.

A németek a béremelésekre alapoznak

Németország is nyögi az emelkedő élelmiszerárakat, miközben idén már az energia olcsóbb lett, a szolgáltatások viszont drágulnak. Februárban – csakúgy, mint januárban – 2,3 százalékkal volt magasabb az éves infláció fő nyugati partnerünknél, ebből az élelmiszerek drágulása a januári 0,8 százalékról 2,4 százalékra gyorsult.A februári választások előtt a németeknél is felmerült az állami árszabályozásról és az alapélelmiszerek áfájának eltörléséről szóló intézkedés terve, mégpedig a Baloldali pártnál. A követelést arra alapozták, hogy az agrártárca kimutatása szerint az elmúlt tíz évben közel 50 százalékkal drágult a bevásárlókosár a német élelmiszerüzletekben, míg 2020 és 2024 között a zöldségek, húsok, halak fogyasztói ára csaknem harmadával nőtt.A szövetségi kormány az árrobbanást – különösen a 2022-es és a 2023-as évek vonatkozásában – az ukrajnai háborúval járó energiaár-emelésekkel magyarázta, ami tavaly már mérséklődött. Az alakuló, új kormánynak nem szerepel a tervei között a magyarhoz hasonló piaci beavatkozás, mivel a fogyasztói árak 2024-ben már csak 2,2 százalékkal nőttek a németeknél, aminél jóval magasabb volt a reáljövedelmek bővülése. Vagyis, az inflációs sokk évei után a vásárlóerő tavaly már jobban nőtt, mint amennyivel többe került az élet – idézi a Spiegel.