A kötelező akciózás forgalomnövelő hatása egyelőre mérsékelten jelentkezik az élelmiszerüzletekben, mert több helyen megérzik a kereskedők, hogy nyaralnak a környékbeliek, és nem helyben költik el a pénzüket. A bolti dolgozók ugyanakkor tapasztalják a megnövekedett terhelést a napi rutinfeladatok ellátása során: a hetente változó akciók miatt az eddiginél nagyobb odafigyelést igényel a polcokon kihelyezett árcímkék és a kasszánál érvényesített árak folyamatos ellenőrzése, vagy a megfelelő készlet biztosítása – hívta fel a Napi.hu figyelmét Bubenkó Csaba.

Az Egyenlő.hu modern munkavállalói érdekképviselet elnöke szerint a szélesebb körű akciózás, akárcsak az árfigyelő rendszer kétségtelenül előnyös a vásárlóknak, utóbbi amiatt is, mert az árak csökkenése mellett minden irányból – azaz a fogyasztó, a hatóságok és az egész piac felől – fokozottabb a figyelem a kereskedő felé.

Ez egy kényes kérdés, és ahogy az várható volt, el is tűntek az olyan, pénztárcacsalogató, hangzatos ajánlatok, amelyek mögött nem volt valódi árelőny

 

– jegyezte meg az érdekképviselő. Ugyanakkor, mint mondta, az elmúlt hetekben tapasztalt többletmunka amiatt is érdekes kérdéseket vet fel, mert a kiskereskedelemben nyáron sem csitul a munkaerőhiány, amit a vállalkozások több módon igyekeznek ellensúlyozni, ám akadnak megoldásra váró helyzetek.

Inkább a szórakozás, mint a munka

Így például a szezonális munkavállalás terén az a tapasztalat, hogy számos boltláncnál a bevett szokások szerint diák- és nyugdíjas szövetkezetek által delegált alkalmi munkavállalókkal pótolják a hiányt a nyári időszakban, de e tekintetben nem egyforma az elvégzett munka hatékonysága.

A kereskedők tapasztalatai szerint a nyugdíjas munkavállalókra stabilabban lehet számítani, mint a fiatalokra, akik az iskolai szünetben jellemzően néhány hétre szegődnek el a bolti munkákra. Míg az idősebbek a hétvégi munkát is szívesebben vállalják, vagyis hajlandók akár hétfőtől vasárnapig dolgozni, addig a fiatalok szombaton és vasárnap szívesebben mennek szórakozni, pihenni a vízpartokra – érthető okokból élveznék is a nyár örömeit – jegyezte meg.

Holott az elnök szerint nagy szükség van a fiatal, nagyobb teherbírású munkaerőre is, hiszen a nyári kánikulában megugrott a kereslet például az ásványvizek, üdítőitalok iránt, amelyeket naponta kell a raktárakban, az eladótérben mozgatni, kipakolni, ezt a fizikai munkát pedig könnyebben el tudják látni.

Jellemzően több a középkorú vagy nyugdíjközeli, nyugdíjas dolgozó a kereskedelemben, ezért érik a generációváltás szükségessége. Ám ehhez fontos lenne vonzóbbá tenni a bolti állásokat a fiatalabbak körében. Számukra már nem csak a fizetés mértéke az elsődleges vonzerő, hanem legalább ugyanannyira számít, hogy a bérük mellett milyen cafetéria juttatásokat kapnak, azokat hogyan tudják felhasználni a rekreációs célokra és főleg, számít nekik a munkaidőbeosztás, hogy a pihenésre, kikapcsolódásra is jusson elég energiájuk – vázolta Bubenkó Csaba. Hozzátette, hogy a fiatalabb munkavállalók kevésbé hűségesek egy-egy céghez, vagyis egy csábítóbb ajánlatért – főként a diákévek alatt – hamarabb váltanak munkahelyet. 

(M)elegük van a dolgozóknak

Ráadásul, tetézi a munkaerőhiány okozta problémákat, hogy a dolgozók a nyári melegben továbbra is panaszkodnak a szakszervezetnél, miszerint számos üzletláncnál és önálló, kisebb üzletben is spórolnak a klímaberendezések működtetésén, amivel helyenként megszegik a munkavédelmi előírásokat.

Nem ritka, hogy az áruházban nem figyelnek oda azokra a panaszokra, hogy az eladótérben továbbra is túl magas a napi átlaghőmérséklet, ami a kánikulában különösen elviselhetetlenné teszi a körülményeket. Már a vásárlók is észrevették egyes boltokban, hogy olvadnak a pénztár körül kihelyezett édességek. Legutóbb egy pékségben magam mértem meg a hőmérsékletet: a nap közepén 40 fok volt az üzletben, ahol a dolgozóknak nem biztosítottak védőitalt sem. Ezek nagyon megterhelő, embertelen körülmények

– jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy nem a munkavállalók kárára kellene spórolnia a vállalkozásoknak, akiket érdemes lenne e tekintetben is fokozottabban ellenőrizni.

Nem mindenki díjazza az automata kasszát

Bubenkó úgy folytatta: a munkaerőhiányt a láncoknál úgy is próbálják orvosolni, hogy egyre több az automatizált vásárlási folyamat, például az automata kasszák elterjedése, ám ez a vásárlók és a dolgozók visszajelzései alapán nem minden esetben arat osztatlan sikereket.

Értjük a beruházások lényegét, ám az automatizált fizetési rendszerek napi működése során állandóak a fennakadások. Kisebb tételű vásárlás esetén, ha például nincs alkohol vagy akciózott termék a kosárban, még gyors is lehet a folyamat, ám egy nagyobb, családi bevásárlás során a vevő tízből nyolc esetben nem tudja önállóan lebonyolítani az önkiszolgáló fizetési folyamatot.

Rámutatott, szinte biztos, hogy valami miatt elakad, amiért segítségül kell hívnia az ügyeletes pénztáros kollégát, aki így a műszak során lényegében folyamatosan ugrál, készenlétben van. Megjegyezte azt is, hogy az önkiszolgáló kasszákkal a cégek spórolnak a munkaerőköltségen, azonban sok esetben látványosan sérül a vásárlási élmény is, ami egy-egy cégnél tapasztalt rossz benyomás után sokakat meggondolásra késztet a fokozott piaci versenyben.

Áldásos lenne a bérkorrekció

Az Egyenlő.hu elnöke arra is kitért, hogy augusztus végén lesz a következő VKF-ülés, ahol téma lesz az évközi minimálbéremelés, illetve a december 24-i munkaszüneti nap miatti szakszervezeti indítvány is.

Az inflációkövető béremelés jótékony hatással lenne a fogyasztásra, a boltokban érzékelhető lehetne egyfajta forgalomnövekedés. Nem kell attól tartani, hogy a bérkorrekció újabb inflációs sokkot okozna, és a munkaadók is ki tudnák gazdálkodni a többletet. Például látjuk, hogy a diszkontok forgalma a kiskereskedelmi különadó mellett is tovább nőtt az idén. Álláspontunk szerint, amennyiben a minimálbérre vonatkozó bérkorrekció megszületik, annak kedvező gazdasági hatása lenne – mondta.

Szenteste napjára a kereskedelemben pihenőnap elrendelését kezdeményezte az érdekképviselet, amelynek kapcsán bíztató a kép. Bubenkó elmondta: 

a Munkástanácsok és a CÖF-CÖKA által felkarolt kezdeményezés következő lépéseként a napokban konkrét törvényjavaslatot fogalmaztak meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felé, amelyet Palkovics Imre, a Munkástanácsok konföderációs elnöke terjeszt majd elő a nyár végi VKF ülésen.

Hozzátettem, ebben a kereskedelmi törvény módosításával nem kötelező boltbezárást, hanem pihenőnapot kérnek december 24-re a munkavállalóknak, akiket a szenteste napján is nyitva tartó boltokba ugyan behívhatnak dolgozni, de 100 százalékos műszakpótlék kifizetése mellett.

Ez az egyik legnépszerűbb hitel a magyar vállalkozók között, a kisboltosok szorulnak rá leginkább

Minden negyedik kkv már igénybe vette a Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukcióit. A Széchenyi Kártya Program MAX+ az év végéig elérhető marad, így a vállalkozások továbbra is hozzájuthatnak a kedvezményes finanszírozási megoldásokhoz. Bővebben >>>

(Thurzó Katalin)