A fél éves átmeneti időszak kifutásával július 1-jén éles rajtot vett az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere (DRS – Deposit Refund System). Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Mohu által felügyelt és üzemeltetett új struktúra erősen kezdett, a koncesszor az első hét tapasztalatairól múlt szombaton úgy összegezte, hogy már több mint 10 millió visszaváltás történt, a REpont alkalmazást pedig mintegy 200 ezren töltötték le. A Mohu most arról tájékoztatta az Economxet, hogy „már jellemző a napi akár 1 millió visszaváltás is, fokozatosan haladunk a rendszer felfutása utáni napi többmilliós mennyiség felé, az applikációt pedig több mint negyedmillióan letöltötték már.”

A vállalatot ugyanakkor a beérkező olvasói levelek nyomán környezetvédelmi aggályokkal is szembesítettük. Mindenekelőtt azzal, miért ennyire fontos, hogy ép állapotban dobják be az emberek a palackokat és a dobozokat, amikor ezeket utána úgyis tömörítik, miközben sokan még megszokásból fogyasztás után azonnal összenyomják. Kérdés, hogy ezekkel a sérült dobozokkal, palackokkal mi lesz, a patakpartra vagy jobb esetben a kommunális szemétbe kerülnek, miközben az anyaguk 100 százalékban újrahasznosítható. Kiegészítő kérdésünkre a Mohunál azt a választ adták, hogy

Kapcsolódó

az Európában már több helyen sikeresen működő DRS-rendszer egyik fontos eleme, hogy automatizált. Automaták gyűjtik be a palackokat, fel kell ismerniük azokat a súlyuk, formájuk vagy a vonalkódjuk alapján. Ezért fontos, hogy ép állapotban vigyük vissza a palackot. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek hamar megszokják ezt. A szomszédos Szlovákiában alig egy év alatt 70 százalékos lett a visszaváltás, a balti államokban pedig három év alatt 90 százalékos.

– reagált lapunknak a cég. Hozzátették: Magyarországon is az elmúlt hetekben-napokban, mióta egyre több ilyen palack van a boltok polcain, rendkívüli mértékben megnőtt a visszaváltás. A nem visszaváltható palackokat, pedig ugyanúgy ahogy korábban, dobjuk bele a szelektív kukába.

Mit hol (nem) váltanak vissza?

Szintén felvetettük, többen belefutottak abba diszkontban, szupermarketben is, hogy azt írta ki az automata egy visszaválthatósági emblémával már ellátott dobozra, hogy az nem az ő terméke, nem váltja vissza. Ezzel szemben nem az lenne a DRS-rendszer lényege, hogy minden bolt minden olyat visszavált, amin a logó szerepel? Ha nem így lesz, azzal alighanem jelentős hátrányt jelent a rendszerben, mert aki így jár, aligha kezdi el nyomozni, hogy mondjuk az adott doboz honnan származik, hanem fogja és kidobja az első kukába, ezzel pedig kap egy pofont a visszagyűjtés...

A többutas palackok esetében tulajdonképpen nem történt nagy változás, hiszen azokat – ahogy korábban – ugyanúgy azokban a boltokban veszik vissza, ahol megvásárolták azokat. A nagyobb élelmiszerhálózatoknál előfordulnak olyan automaták, amelyek azokat a többutas palackokat veszik vissza, amit a bolt forgalmaz

– magyarázták a Mohunál. Megjegyezték, hogy a REpont rendszer legfontosabb újdonsága, hogy az egyutas palackok lettek visszaválthatóak. Ezeket az összes automatában vissza lehet váltani, függetlenül attól, hol vásároltuk.

Emlékeztettek, hogy július 1-től csak visszaváltható palackokat hozhatnak forgalomba a gyártók. Az 50 forintos, egyutas, visszaváltható palackot pedig bármelyik automatában vissza lehet váltani, még akkor is, ha az egy adott kereskedelmi lánc saját terméke. Tehát ha én megveszek Nyíregyházán egy adott hálózattól egy sajátmárkás ásványvizet, és annak palackja visszaváltható, van rajta 50 forintos logó, akkor azt visszaválthatom Zalaegerszegen egy másik hálózat boltjában.

Mi lesz a DRS-rendszer előtt felhalmozott hulladékkal?

További kiegészítő kérdésként fogalmaztuk meg a Mohunak, hogy mi lesz a régi dobozokkal és palackokkal, amelyek továbbra is ott lapulnak a patakpartokon. Mivel nincs rajtuk a visszaváltás feltételét képező jel, nem jár értük pénz, így a gyűjtők (akik jellemzően hajléktalanok) nem érdekeltek az összegyűjtésükben. Egyelőre nem látni azonban, hogyan lehet átvágni ezt a gordiuszi csomót.

A Mohu 4,5-5 millió tonna települési szilárdhulladékért felel évente, és ennek érdekében folyamatosan fejleszti a hazai hulladékgazdálkodási rendszert.

Néhány példa az idei évből: több százezer szelektív kukát osztanak szét, illetve megkezdték a hazai hulladékudvar-hálózat fejlesztését. Az illegális hulladék nem a koncesszió része, de közös érdek ennek a felszámolása. Többek között ezért is működnek együtt olyan kezdeményezésekkel, mint a PET kupa.