Letelt az átmeneti időszak, ha úgy tetszik, nincs több türelem, fél évvel a startgomb megnyomása után éles rajtot vett 2024. július 1-jén a kötelező visszaváltási rendszer, a DRS (Deposit Return System). Ez azt jelenti, hogy mostantól az italgyártók csak az új struktúrát működtető MOHU regisztrációján átesett, DRS-logós italcsomagolásban hozhatják forgalomba termékeik a gyártók.

Vette az akadályt a söripar

Mindez alaposan feladta a leckét a söriparnak, arról, hogy mennyire zökkenőmentes az átállás, Kántor Sándort, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatóját kérdeztük. 

Egy sörgyár jellemzően 50-60 különböző terméket, vagy ebből a szempontból megközelítve ugyanennyi csomagolást alkalmaz egy évben.

A vállalatok ezeket a csomagolásokat néhány nagy európai gyártónál terveztetik és szerzik be. Így amikor egy adott országban megtörténik a DRS-re való átállás a csomagolás tervező és gyártó kapacitások csak ütemezetten tudják az igényeket kielégíteni. 

Láttuk a szlovákiai, majd a romániai DRS elindulásakor, hogy ezek a kapacitáskorlátok egész Európában jelentősek, így ideális esetben egy évvel előre meg kell lenni az előírásoknak, amelyek az új csomagolásokra vonatkoznak és rögzítik a résztvevők feladatait. Magyarországon azt előírásokat megfogalmazó jogszabály tavaly október 4-én jelent meg, és ez után kezdhették meg a gyártók az előírások alapján a felkészülést.

– fogalmazott Kántor Sándor. Hozzátette: hazánkban ráadásul szélesebb a visszaváltási rendszerbe bevont csomagolóanyag és italkategória, ami tovább növelte az átállás időigényét. Mindezek ellenére a visszaváltási rendszerben az italgyártók július 1-ig több mint 15 ezer csomagolást regisztráltak, így az átállás a jelentősebb italgyártók és importőrök részéről nagyobb zökkenők nélkül megtörtént.

Tízből hét sör dobozban

A csomagolási trendeket firtató kérdésünkre a sörszövetség vezetője úgy válaszolt, hogy az európai gyakorlat meglehetősen vegyes képet mutat, ha a kiskereskedelmi csomagolásokat nézzük.

  • Vannak országok, ahol az üvegcsomagolás, és azon belül is az újratölthető palack, adja a legnagyobb arányú forgalmat.
  • A másik végletbe tartoznak azok az országok, ahol mind a mai napig a PET-palackos sör adja a vásárlások legnagyobb hányadát.
  • A magyarországi kiskereskedelemben 70 százalékot jóval meghaladó mértékű az aludobozban forgalmazott sör aránya, ami szintén egy ritka európai sajátosság.
  • Emelett hazánkban a prémium sörök növekvő mértékével nő az egyutas üvegben forgalmazott sörök mennyisége, míg a PET-palackos sör csökkenő részarányú, ez a csomagolás kizárólag a gazdaságos kiszerelés jellemzőjévé vált.

Európai visszaváltási körkép

A visszaváltási rendszer egy nagy lépés a körforgásos gazdaság irányába. A magyar megoldást azonban európai szemüvegen át is érdemes megnézni. Kántor Sándor felidézte:

az egyutas csomagolások első visszaváltási rendszere 1985-ben Svédországban jött létre, ahol a gyártók vállalták, hogy olyan hálózatot alakítanak ki a kereskedelem bevonásával, ami az aludobozokat 90 százalék feletti mértékben visszagyűjti és újrahasznosításra előkészíti.

A szakember kifejtette: a svéd DRS-t modellként véve Európában fokozatosan épültek ki ezek a rendszerek, jellemzően a gyártók és a kereskedők együttműködésében, elsődlegesen az aludobozok és a PET-palackok anyagának másodnyersanyagként történő visszagyűjtése céljából.  Mivel ezek a szervezetek alapvetően környezetvédelmi jellegű tevékenység céljából jöttek létre, az italcsomagolások visszagyűjtő rendszere mindenhol a lehető legalacsonyabb költségen, non-profit módon működik, hiszen nem a gazdasági haszonszerzés a cél. Más gazdasági tevékenységet ezek a szervezetek ezért nem is folytatnak.

Az Európában kialakult jellemzően gyártói-kereskedői visszagyűjtő hálózatok mellett létrejött egy sajátságos állami rendszer Horvátországban, valamint egy olyan kereskedői-gyártói társulás Romániában, amiben 20 százalékos állami rész található.

Mindkettő - a környezetvédelmi célt szem előtt tartva - non-profit módon működik, gazdálkodását az összegyűjtött másodnyersanyag értékesítésére alapozza. Magyarországon mindezek közül kivétel. Nálunk ez európai gyakorlattól teljesen eltérő módon, az italcsomagolások visszagyűjtését a teljes hulladékgazdálkodást átfogó állami koncesszió keretein belül egy koncessszor végzi, meglehetősen nagy profitvárakozás mellett.