Az első félévben hullámzóan ugyan, de összességében akkora növekedés volt a kiskereskedelmi eladásokban, amely már érdemben befolyásolhatja az éves GDP-t.

Ebben a legnagyobb szerepet az játssza, hogy az év elejére sikerült letörni az inflációt, az áremelkedések időközben megálltak, ez pedig a reálkeresetek 8-10 százalékos bővülése mellett egyre bátrabb költekezésre csábítja a magyarokat – közölte az Economxszal Vámos György kereskedelmi szakértő.

Kapcsolódó

A közgazdász a KSH legfrissebb, keddi jelentését értékelte, amely szerint júniusban a magyarországi kiskereskedelem forgalma éves alapon 2,6 százalékkal bővült és folyó áron 1611 milliárd forintot ért el.  

Az élénkebb fogyasztást a volumen, azaz a boltokban eladott áru mennyiségének növekedése igazolja: a nyár első hónapjában a nyers adat szerint 1,7, míg naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal került több árucikk a kosarakba, mint 2023 júniusában.

A forgalom minden árucsoportban nőtt: darabban, literben, grammban mérve élelmiszerekből 3,2, míg az iparcikkekből 3,6 százalékkal vásároltunk többet az utazási szezon kezdetén, amikor a benzinkutakon is fél százalékkal nőtt az értékesítés. 

Volt hatása a foci-Eb-nek

Amellett, hogy az élelmiszerek, italok eladásai a várakozásoknak megfelelően bővültek tovább, az iparcikkek egyes területein eddig jelentős visszaeséseket mutattak a statisztikák.

Júniusban e területen is már látszott a javulás: a korábban is jól teljesítő drogériák a nyárra belehúztak, míg az is kiolvasható a júniusi adatokból, hogy a nagy sportesemények, a futball-Európa bajnokság, illetve az olimpia hatására meglódult a műszaki cikkek vásárlása – emelte ki Vámos György. A tartós fogyasztási cikkekben jelentkező, összes elmaradás így immár kisebb, mint korábban.

Az internetes vásárlások növekedése is mutatja a kedvező elmozdulást: júniusban a teljes forgalomból csaknem 8 százalékkal részesülő webáruházakban 14 százalékkal nőtt a forgalom. 

Nyáron a pénztárcák is felforrósodtak

Az évszak elején – az időjárás miatt is – még kevésbé indultak be a nyaralások, ami a júliusi kánikulával viszont felfutott és jelenleg is még főszezonját éli a turizmus, külföldön és belföldön egyaránt.

Azt a reálkeresetek növekedése is előrevetíti, hogy a nyár során tovább oldódott az eddig megfigyelt óvatosság a családoknál, nemcsak a kiskereskedelemben, hanem a szolgáltatások terén is – vetítette előre a szakértő.

Ezt pedig az üzletek is sorra jelzik, a nagy láncok éppúgy, ahogy a kisebb, önálló üzletek – Vámos György szerint utóbbiak tekintetében fontos lenne mérlegelnie a kormánynak, hogy valamennyi szakmai érdekképviselet bevonásával milyen eszközökkel tudja tovább segíteni a magyar piaci szereplők, főként a kkv-k, illetve az ágazati foglalkoztatás visszaerősödését.

Magunk mögött hagyhatjuk a nehéz éveket

A keddi statisztikákkal megszületett az első félév eredménye is, amely azt mutatja, hogy 2024. január-júniusban már egyértelmű volt az infláció fékezésének kedvező hatása, amely összességében – tavalyhoz képest – 2,7 százalékos volumenbővülést eredményezett.

Az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeit folyamatosan dolgozzák le a boltok, a kiskereskedelem eddig veszteséges forgalma idén elmozdult a járvány előtti, 2019-es szint felé. 2024-ben a GDP-t támasztó fogyasztásban már látványosak a javulást mutató tendenciák – összegezte a közgazdász. 

Ezzel együtt a magyar gazdaság éves eredményében továbbra is szerepe van a nemzetközi hatásoknak, például az ipari termelés, az árfolyam alakulásának, az aszálynak, illetve a közel-keleti vagy ukrajnai háborús helyzetnek vagy az amerikai elnökválasztásnak. 

Húsz milliárddal több ment élelmiszerekre

Hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése: júniusban újabb jelentős növekedés volt a kiskereskedelmi forgalomban, amikor csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A szaktárca megerősíti: a forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amely júniusban 3,7 százalékot ért el, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, a fogyasztói árak pedig májushoz képest 0,3 százalékkal csökkentek. A reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása, amit a turizmus dinamikus növekedése is mutat – állapítja meg az NGM, hozzátéve, hogy a következő hónapokban várhatóan folytatódik a bővülő tendencia, köszönhetően a jövedelmek emelkedésének és a fokozódó munkaerőpiaci aktivitásnak.