Noha az infláció az elmúlt évben lelassult Németországban is, az élelmiszerek még mindig csaknem 30 százalékkal drágábbak, mint három évvel ezelőtt. Emiatt legnagyobb nyugati partnerünknél is fontos megélhetési kérdés lett a bérek és a vásárlóerő alakulása, amit nagymértékben befolyásolnak a szupermarketek és a diszkontok árai.

A kereskedők szerint az áremelések mögött a megnövekedett energiaköltségek, a nehéz nemzetközi politikai helyzet, illetve a munkaerőhiány és a klímaváltozás áll, ám a fogyasztóvédők szerint az infláció nem magyarázható kizárólag a magasabb termelési költségekkel.

Kapcsolódó

Ugyanis vannak olyan „holt terek” a rendszerben, amelyek lehetőséget adnak a rejtett áremelésekre, a gyártóknál például a kisebb töltési mennyiségek és a megváltozott receptúrák által, míg a kereskedőknél a beszállítói feltételek összehangolásával.

Mivel lassan nő a fogyasztás, a németeknél már követelik a szövetségi kartellhivatal átfogó vizsgálatait, sőt, a Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége a kormánytól vár lépést a tisztességtelen árképzések ellen. 

Átvilágítanák a teljes rendszert

Friss javaslatuk szerint a jövőben már nemcsak az áruházláncokat kell ellenőrizni a Magyarországon is hasonló elven működő online árfigyelő rendszerrel, hanem a teljes élelmiszer-értéklánc mentén egységes megfigyelés szükséges – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

Ehhez felállítanának egy olyan digitális ármegfigyelő központot, amely a szántóföldtől a szupermarketek polcáig rálátna az egyes szereplőknél jellemző árubeszerzésekre, az átadási árakra, illetve árrésekre, vagyis az üzleti titokként kezelt pénzügyi folyamatokra. 

Már nem lesz olcsó a bevásárlás

Az élelmiszerárak 2021 nyara óta nőnek, az emelések mértéke mostanáig több mint 29 százalék – ebből kiugró volt például a cukor, a burgonya, az uborka, a gyümölcslevek, az olivaolaj, a kakaópor illetve a csokoládé, édességek drágulása.

A német piacon felhívták a figyelmet: a fogyasztóknak arra kell számítani, hogy a boltokban már nem lesz olcsóbb a vásárlás, és még ha némileg csökkenek is az élelmiszerárak, azok szintje továbbra is magas marad.

Nem jön vissza a 2000-től 2019-ig tartó években jellemző alacsony árszint – figyelmeztet a Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége, amely szerint a rendelkezésre álló jövedelem nagyobb hányadát ezután is élelmiszerekre költhetik el a németek. 

A kormánytól várnak beavatkozást

A javaslattevők több európai példára hivatkoznak: spanyolországi és franciaországi gyakorlatok alapján valósítanák meg a teljes rendszerre rálátó, állami árfigyelőt, amely azt célozná, hogy az élelmiszerek megfizethetők maradjanak a vásárlóknak.

Az élelmiszerárak olyanok, mint egy fekete doboz. Az élelmiszeripar eladásai viszont továbbra is magasak, ezért feltételezhető, hogy a drágulások a fogyasztók rovására történnek, amit nem lehet megengedni – közölte a fogyasztóvédelmi szövetség.

Ezért célzott állami beavatkozásokat sürgetnek, amihez javasolják, hogy az árfigyelő központ évente adjon jelentést az országgyűlésnek, ahol ez alapján döntenének az inflációletörő intézkedésekről. 

A tények az asztalon vannak: fel kell számolni az adathiányt a teljes értékláncban, ehhez igazítani a szabályokat. Most a szövetségi kormányon a sor, hogy elérje: méltányos élelmiszerárak legyenek a boltokban – fogalmaznak.

Aggódnak a gyártók, hogy kiderülnek a titkok

Az élelmiszerellátás különböző szintjein máris felütötte a fejét a kritika, amely ellenzi a teljes átláthatóságot.

A gyártók szerint például, ha nyilvánosságra kerülnek a beszerzési áraik és a költségszámítások, az a drágább szereplőknek kedvezne, mivel kiderülne, hol vásárolnak olcsóbban a versenytársak.

Ez pedig üzleti titkokat fedne fel, pedig a költségek összehasonlítását a verseny- és trösztellenes törvény korlátozza – vélekedik az AFC agrártanácsadó cég, amely idézi a Német Élelmiszeripari Szövetség nyári tanulmányát.

Eszerint a gyártók egyre jobban félnek attól, hogy többször jelennek meg a sajtóban a drágulásról szóló vásárlói kritikák, noha a cégeknek eleve a jövedelmezőség és a nyersanyagellátás megemelt árai jelentik a fő kockázatot. 

Itthon vizsgálódnak, európai árfigyelés jöhet

Megírtuk: nemrég a fogyasztóvédelmet felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elrendelte a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát a nagy élelmiszerkereskedőknél, mert az online árfigyelő alapján aggályosak lehetnek a kötelező akciózás kivezetése utáni áremelések.

A versenyjogi ellenőrzés, vagy a németeknél tervezett rendszer bevezetése ugyanakkor nem egyedi, sőt, az egész EU szintjén elterjedhet, mivel az Európai Bizottság is elkötelezett az árfigyelés mellett.

Ennek érdekében 2024 áprilisában létrehozták a Mezőgazdasági és Élelmiszerlánc-megfigyelőközpontot (AFCO), erre is hivatkoznak a német fogyasztóvédők.

Mint jelezték, európai szinten egységes módszerek bevezetése következhet, annak érdekében, hogy valamennyi kereskedő és gyártó esetén nyomon követhetők legyenek az árak az unió teljes belső piacán.

Több termék eltűnhet a polcokról

Sertészsír, savanyú káposzta, sűrített tej, kávéfilterek – egyes termékek eltűnhetnek a bolti kínálatból az elkövetkező években, mégpedig a demográfiai változások következtében. A GfK és a Yougov németországi tanulmánya rámutat: az európai országokban az étkezési szokások átalakulásával, illetve azzal, hogy lassan kihalnak az 1952 előtt született generációk, egyre kevesebb állati eredetű élelmiszertermékre, főként disznózsírra lesz szükség. A fiatalabb korosztályok a tejtermékeknél is növekvő nagyobb arányban vásárolnak növényi alapú alternatívákat, ami összességében azzal jár, hogy bizonyos alapanyagok és márkák nyomás alá kerülnek a következõ években.