Noha az infláció az elmúlt évben lelassult Németországban is, az élelmiszerek még mindig csaknem 30 százalékkal drágábbak, mint három évvel ezelőtt. Emiatt legnagyobb nyugati partnerünknél is fontos megélhetési kérdés lett a bérek és a vásárlóerő alakulása, amit nagymértékben befolyásolnak a szupermarketek és a diszkontok árai.
A kereskedők szerint az áremelések mögött a megnövekedett energiaköltségek, a nehéz nemzetközi politikai helyzet, illetve a munkaerőhiány és a klímaváltozás áll, ám a fogyasztóvédők szerint az infláció nem magyarázható kizárólag a magasabb termelési költségekkel.
Ugyanis vannak olyan „holt terek” a rendszerben, amelyek lehetőséget adnak a rejtett áremelésekre, a gyártóknál például a kisebb töltési mennyiségek és a megváltozott receptúrák által, míg a kereskedőknél a beszállítói feltételek összehangolásával.
Mivel lassan nő a fogyasztás, a németeknél már követelik a szövetségi kartellhivatal átfogó vizsgálatait, sőt, a Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége a kormánytól vár lépést a tisztességtelen árképzések ellen.
Átvilágítanák a teljes rendszert
Friss javaslatuk szerint a jövőben már nemcsak az áruházláncokat kell ellenőrizni a Magyarországon is hasonló elven működő online árfigyelő rendszerrel, hanem a teljes élelmiszer-értéklánc mentén egységes megfigyelés szükséges – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Ehhez felállítanának egy olyan digitális ármegfigyelő központot, amely a szántóföldtől a szupermarketek polcáig rálátna az egyes szereplőknél jellemző árubeszerzésekre, az átadási árakra, illetve árrésekre, vagyis az üzleti titokként kezelt pénzügyi folyamatokra.
Már nem lesz olcsó a bevásárlás
Az élelmiszerárak 2021 nyara óta nőnek, az emelések mértéke mostanáig több mint 29 százalék – ebből kiugró volt például a cukor, a burgonya, az uborka, a gyümölcslevek, az olivaolaj, a kakaópor illetve a csokoládé, édességek drágulása.
A német piacon felhívták a figyelmet: a fogyasztóknak arra kell számítani, hogy a boltokban már nem lesz olcsóbb a vásárlás, és még ha némileg csökkenek is az élelmiszerárak, azok szintje továbbra is magas marad.
Nem jön vissza a 2000-től 2019-ig tartó években jellemző alacsony árszint – figyelmeztet a Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége, amely szerint a rendelkezésre álló jövedelem nagyobb hányadát ezután is élelmiszerekre költhetik el a németek.
A kormánytól várnak beavatkozást
A javaslattevők több európai példára hivatkoznak: spanyolországi és franciaországi gyakorlatok alapján valósítanák meg a teljes rendszerre rálátó, állami árfigyelőt, amely azt célozná, hogy az élelmiszerek megfizethetők maradjanak a vásárlóknak.
Az élelmiszerárak olyanok, mint egy fekete doboz. Az élelmiszeripar eladásai viszont továbbra is magasak, ezért feltételezhető, hogy a drágulások a fogyasztók rovására történnek, amit nem lehet megengedni – közölte a fogyasztóvédelmi szövetség.
Ezért célzott állami beavatkozásokat sürgetnek, amihez javasolják, hogy az árfigyelő központ évente adjon jelentést az országgyűlésnek, ahol ez alapján döntenének az inflációletörő intézkedésekről.
A tények az asztalon vannak: fel kell számolni az adathiányt a teljes értékláncban, ehhez igazítani a szabályokat. Most a szövetségi kormányon a sor, hogy elérje: méltányos élelmiszerárak legyenek a boltokban – fogalmaznak.
Aggódnak a gyártók, hogy kiderülnek a titkok
Az élelmiszerellátás különböző szintjein máris felütötte a fejét a kritika, amely ellenzi a teljes átláthatóságot.
A gyártók szerint például, ha nyilvánosságra kerülnek a beszerzési áraik és a költségszámítások, az a drágább szereplőknek kedvezne, mivel kiderülne, hol vásárolnak olcsóbban a versenytársak.
Ez pedig üzleti titkokat fedne fel, pedig a költségek összehasonlítását a verseny- és trösztellenes törvény korlátozza – vélekedik az AFC agrártanácsadó cég, amely idézi a Német Élelmiszeripari Szövetség nyári tanulmányát.
Eszerint a gyártók egyre jobban félnek attól, hogy többször jelennek meg a sajtóban a drágulásról szóló vásárlói kritikák, noha a cégeknek eleve a jövedelmezőség és a nyersanyagellátás megemelt árai jelentik a fő kockázatot.
Itthon vizsgálódnak, európai árfigyelés jöhet
Megírtuk: nemrég a fogyasztóvédelmet felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elrendelte a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát a nagy élelmiszerkereskedőknél, mert az online árfigyelő alapján aggályosak lehetnek a kötelező akciózás kivezetése utáni áremelések.
A versenyjogi ellenőrzés, vagy a németeknél tervezett rendszer bevezetése ugyanakkor nem egyedi, sőt, az egész EU szintjén elterjedhet, mivel az Európai Bizottság is elkötelezett az árfigyelés mellett.
Ennek érdekében 2024 áprilisában létrehozták a Mezőgazdasági és Élelmiszerlánc-megfigyelőközpontot (AFCO), erre is hivatkoznak a német fogyasztóvédők.
Mint jelezték, európai szinten egységes módszerek bevezetése következhet, annak érdekében, hogy valamennyi kereskedő és gyártó esetén nyomon követhetők legyenek az árak az unió teljes belső piacán.