Feketén fúratott kút lapul a kertben? Így úszhatja meg a bírságot!

Megbecsülni is lehetetlen a felszín alatti vizek igénybevételét ma Magyarországon, a vízkészlet pontos felhasználásának céljáról, annak mértékéről és területi eloszlásáról nincs használható nyilvántartás.

A kormány ezért a vízgazdálkodási törvény 2020-as módosításával – bizonyos feltételek megléte esetén – a vízjogi eljárás helyett egyszerűbb engedélyeztetéshez köti az új kutak építését. Emellett 2023. december 31-ig, a korábban bejelentés és hatósági eljárás nélkül létesített kutakat szankciók nélkül jelenthetik be a tulajdonosok.

Az Agrárminisztérium tág határok közötti becslése szerint százezer kút is működhet engedély nélkül az országban. Sokkal pontosabb adatokra lenne ugyanakkor a felelős vízgazdálkodás érdekében. Nagy István agrárminiszter korábban kiemelte, a korábbi eljárás bürokratikus és hosszadalmas volt, sokan ezért sem tettek eleget kötelezettségüknek.

Miért ilyen sok az illegális kút?

Magyarországon kút csak hatósági engedéllyel létesíthető, de ez nem volt mindig így: az 1996 júliusa előtt fúrt vagy ásott kutak még nem voltak engedélykötelesek, vagyis évtizedeken keresztül úgy létesültek háztartási és gazdasági célú kutak, hogy ezeket nem vették nyilvántartásba.

Sok telektulajdonos nem is tud róla, hogy a területen kút is van, de azt is kevesen tudják, hogy a használaton kívüli létesítmények felszámolása is engedélyköteles.

Szintén sok tulajdonosra igaz, hogy szándékosan kerülte a hatósági engedélyeztetési eljárást, vagy a szabályos és fenntartható vízhasználat érdekében más kötelezettségeket is teljesítenie kellett volna.

Mi a különbség kút és kút között?

A kutakat létesítésük és mélységük alapján is elkülönítik. A kút lehet

• ásott
• és fúrt.

Előbbi általában a téglával, betonnal körbevett széles átmérőjű kút, míg utóbbinál mindössze egy vékony cső megy le a vízbázishoz.

Nagyon fontos, hogy az adott kút milyen mélységű és milyen felszín alatti vízkészletet érint. Ezek alapján létezik

• parti szűrésű víz: a folyók menti sekély mélységű kavicsos vízadó képződményekre telepített kutakkal nyerhető ki
• talajvíz: a felszínközeli törmelékes medenceüledékekben lévő felszín alatti víz,
• rétegvíz: a mélyebb rétegekben található víz,
• termálvíz: a 30 foknál melegebb rétegvíz,
• karsztvíz: a karsztos kőzetekben található (a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be).

Mikor kell bejelenteni az új vagy meglévő kutat?

A kút építéséhez és a használatához minden esetben hatósági engedélyre van szükség. A felszín alatti vízkészlet kizárólagos állami tulajdon. Az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, a fenntartható vízhasználat során pedig figyelembe kell venni a jövő generációinak érdekeit is.

Nincs kivétel tehát, a kerti kút létesítése és használata engedélyhez kötött épp úgy, mint a mezőgazdasági vagy egyéb gazdasági célú, esetleg ivóvíz fogyasztásra használatos kút.

Az eljárás ugyanakkor már eltér, bizonyos feltételek mellett 2020 óta lehetőség van egyszerűsített eljárásra és megmaradt a korábbi, többlépcsős vízjogi engedélyeztetési procedúra is.

Hogy zajlik egy kút engedélyeztetése?

Magyarországon más-más hatóságnál kell engedélyeztetni a kutakat, a használat céljától függően. A vízgazdálkodásról szóló törvény 2020-as módosításával ugyanakkor érdemben leegyszerűsödött a kerti és a mezőgazdasági öntözés céljából létesített kutak engedélyeztetése és utólagos bejelentése is. Erre akkor van lehetőség, ha

• a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet;
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet;
• évi 500 köbméternél alacsonyabb a vízhasználat;
• a kút megfelelő ingatlanon van
• és a kérelmező magánszemély.
• A mezőgazdasági öntözés céljából létesített kút csak az üzemeltető földjének öntözésére szolgálhat.

Ha ezek a feltételek nem teljesülnek maradéktalanul, akkor a korábban mindenkire vonatkozó vízjogi engedélyeztetési eljárás szerint kell eljárni. A folyamat kétlépcsős:

1. A tervdokumentációt és a kút létesítőjének adatait, valamint a legfontosabb paramétereket be kell nyújtani az illetékes hatósághoz. Ha minden szabályos, akkor megkapjuk a vízjogi létesítési engedélyt.
2. Ezt követően kezdődhet a kivitelezés. Ha elkészült a kút, akkor a használatba vétel feltétele a vízjogi üzemeltetési engedély megléte. Erre azért van szükség, mert sok esetben el kell térni a benyújtott tervektől a kivitelezés során, amelynek számos oka lehet.

További két esetben is vízjogi engedély szükséges a fenti feltételek hiányában:

1. A kútamnesztia során hatósági bírság nélkül be lehet jelenteni a szabálytalan kutakat. Ha a bejelentést követően minden szabályos, akkor vízjogi fennmaradási engedélyt ad ki az illetékes hatóság.
2. Ha a kutat nem használják, vagy egyéb okból megszűntetnék, akkor is szükség van a bejelentésre és a vízjogi megszüntetési engedélyre.

Hol kell bejelenteni a kút létesítését, vagy legitimálni a meglévőt?

A bejelentési kötelezettség és az engedélyeztetés attól függ, hogy milyen célból létesül a kút, milyen vízkészlet használatát érinti, és van-e lehetőség az egyszerűsített eljárásra.

• A kerti kutak, vagyis a nem ivóvíz vételezésére, hanem leggyakrabban a házhoz tartozó kert belocsolására létesített kutak engedélyezése a település jegyzőjének a hatáskörébe tartozik. Idetartozik a hobbikertek öntözésére szolgáló víz is. A kútamnesztia során is mindössze egyszerűsített bejelentést kell tenniük a tulajdonosoknak.
• A gazdasági célú, mélyebb talajrétegeket elérő, a törvényben meghatározott védett területen létesített, vagy közhasználatra tervezett kutakat, és minden egyéb célú létesítményt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezheti. A katasztrófavédelem jár el akkor is, ha vízjogi fennmaradási engedélyre van szükség.

A mezőgazdasági vízhasználatra létesített kutaknál pedig a Nemzeti Földügyi Központ az illetékes. A kútamnesztia alatt szintén egyszerű bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni az időigényesebb vízjogi eljárás helyett.

JEGYZŐI ENGEDÉLY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KUTAK:

• kizárólag magánszemély kezdeményezheti az eljárást;
• nem gazdasági, vagy mezőgazdasági célú ingatlanon található;
• a kúttal háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki;
• használata kizárólag talajvizet vagy partiszűrésű vizet érint;
• és nem érint vízbázisvédelmi területet.

A jegyzői engedélyeztetéshez szükséges dokumentumokat rendelet szabályozza, a kútfúró vállalkozások általában az engedélyeztetési eljárást is elvégzik. A jegyző saját hatáskörben adja ki az engedélyeket, a vagyonkezelésért felelős vízügyi igazgatóságok nem vesznek részt az engedélyeztetésben.

A kerti kút létesítéséhez szükséges dokumentáció kitöltésére és benyújtására elektronikusan is van lehetőség, az eljárás illetékmentes és nem jár egyéb díjjal sem.

A NEMZETI FÖLDÜGYI KÖZPONT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KUTAK:

Mezőgazdasági öntözési célú kút csak előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető. A korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele év végéig szankciómentes, az egyszerűsített engedélyeztetésre pedig akkor van lehetőség, ha ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.

Ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor a Nemzeti Földügyi Központhoz beadandó fennmaradási engedélyezéséhez egyéb dokumentumok benyújtására és a katasztrófavédelmi igazgatóság bevonására is szükség lehet. Az engedélyes terv benyújtásakor a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelői nyilatkozata is benyújtandó.

A KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁGOKHOZ TARTOZÓ KUTAK:

Azok a speciális célra létesített, vagy az előbb említett egyszerűsített eljárások feltételeit nem teljesítő kutakat vizsgálja a katasztrófavédelem, amelyek így a kútamnesztia ellenére is vízjogi fennmaradási engedélyhez kötöttek. Bírság az év végéig ezeknél sem lesz.

Mutatjuk mennyit fizet, aki lekési a határidőt

A vízjogi bírság mértéke magánszemélyeknél legfeljebb 300 ezer forint, gazdasági társaságoknál pedig 1 millió forint lehet. A tényleges összeg az érintett kút értékének legfeljebb 80 százaléka lehet.

Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a továbbra is feketén használt kutakra hogyan bukkannak rá a hatóságok, és mi történik akkor, ha a megnövekedett adminisztrációval nem bírnak el a hivatalos szervek. Az sem egyértelmű, hogy a bejelentett kutakon kívül hány létesítmény marad láthatatlan az országban.

Sokak szerint veszélyes játékot űz a kormány

A bírság elkerülése és a feltételeknek megfelelő kutak egyszerűsített engedélyeztetése komoly felháborodást váltott ki a környezetvédő civil szervezeteknél. Szerintük a bejelentési kötelezettség könnyítése és az engedélyeztetési folyamat egyszerűsítése növelheti a házi- és öntözőkutak számát, ami a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermeléséhez vezethet. A növekvő számú kút a felszín alatti víz nagyobb szennyezését eredményezheti, különösen, ha a kutakat nem megfelelően telepítik vagy elmarad a karbantartás.

A civilek szerint a felszín alatti víz túlzott kitermelése tovagyűrűző hatással járhat és befolyásolhatja a folyók vízszintjét, így a vizes élőhelyeket és az ökoszisztémát is.

A kormány a környezeti aggodalmakkal kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy mivel az egyszerűsített bejelentésre csak olyan kutaknál van lehetőség, amelyek nem érintik a mélyebb talajrétegeket és a védett területeket, nem jelentenek környezeti kockázatot.