Washington és Moszkva képviselői március 24-én, hétfőn újra találkoznak egymással Szaúd-Arábiában, hogy folytassák a technikai megbeszéléseket az orosz-ukrán háború lezárásáról.
„Ukrajna nem tervezi, hogy részt vesz a tárgyalásokon”
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
– közölte a brit The Guardian kérdésére Mihajlo Podoljak , az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott optimista előrejelzése szerint akár „néhány héten belül” megszülethet a teljes tűzszüneti megállapodás.
Mindezt Donald Trump és Vlagyimir Putyin keddi telefonbeszélgetése alapozta meg, amelyen a két elnök megállapodott egy részleges ukrajnai tűzszünetben.
A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti javuló kétoldalú kapcsolatokban nagy jövőbeni lehetőség van. Ez magában foglalja a komoly gazdasági megállapodásokat és a geopolitikai stabilitást, ha a béke létrejött. Közös célokat határoztak meg az állandó béke feltételeiről a Közel-Keleten és egyetértettek az Iránnal kapcsolatos stratégiai kérdésekben.
„Ezek a hírek beleillenek a két elnök közötti közeledést mutató szcenárióba, amely mögött a két nagyhatalmi stratégia radikális újragondolása áll. Ez akár egy Washington és Moszkva közötti történelmi kiegyezés, megbékélés felé vezető út is lehet, amely a két ország többfelvonásos hidegháborújának a végét jelentheti”
– mondta lapunk érdeklődésére Kis Norbert, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai tanszék egyetemi tanára, aki szerint az, hogy merre tartanak az amerikai és az orosz fél közötti tárgyalások, hosszú időre meghatározhatják Európa és benne Magyarország jövőjét, amelynek megértésében az 1945 utáni korszak történelmi leckéi hasznos muníciót adhatnak.
Mire alapítható az Egyesült Államok és Oroszország érdekszövetsége?
Trump legfőbb ígérete volt, hogy békét teremt Ukrajnában. Putyin ezt az ukrajnai háború lezárásaként, azaz győzelemként akarja bejelenteni.
A két elnök más-más célból, de megegyezést akar Ukrajnában.
Ezzel szemben az EU és 26 tagállama – hazánk kivételével – Ukrajnát fegyverben akarják tartani és ezzel tovább gyengíteni az oroszokat.
A szakértő szerint a Egyesült Államok érdeke ütközni látszik az Európai Unió érdekeivel, amely rövid idő alatt soha nem látott konfliktusokat gerjesztett az USA és Európa vezetői között.
Az EU tagországok és a britek formálódó védelmi koalíciója és a Trump által az EU ellen indított vámháború azonban túlmutatnak az ukrajnai háború vagy béke kérdésén.
Trump elnöknek nagyobb érdeke fűződhet egy orosz szövetséghez, mint az euroatlanti jó kapcsolat fenntartásához. Miért? Egyrészt Putyinnal meg tud egyezni arról, hogy Ukrajnát megosztott zsákmányterületnek tekintsék, Washington inkább gazdaságilag, Putyin politikai és területi oldalról
– hangsúlyozta Kis Norbert.
Az NKE egyetemi tanára úgy látja, hogy az amerikai elnök stratégiájának fontos eleme, hogy az oroszokat eltávolítsa Kínától, és ebben érdekeltté tenné Putyint. Oroszország kínai gazdasági és katonai kitettsége is jelentősen nőtt a háború miatt.
Közös érdekük lehet egy „gyenge Európa”, ahonnan az Egyesült Államok elszívhatja a prosperáló cégeket és amerikai árudömpinget erőltethet a kontinensre. Az oroszoknak is gazdasági impérium kell.
Az Európai Unió szétbontása
Washington és Moszkva közös érdeke lehet az is, hogy az EU, mint politikai közösség gyenge legyen, vagy ne is legyen. Az országokra „bomlott” Európa Trump által jobban „kezelhető”, az oroszok a Baltikum és Lengyelország fenyegetését akarják fokozni – húzta alá a szakértő, egyben felhívta a figyelmet rá:
„a történelemből tudjuk, hogy a nagyhatalmi érdekszövetségek érdekszférákat, geopolitikai határokat rajzolnak újra, különösen, ha az ellenérdekű érdekszövetség is ugyanezt teszi”.
Az Egyesült Államok-Oroszország szövetsége és az Európai Unió érdekkonfliktusában nehéz elképzelni, hogy a geostratégiai határok változatlanok maradnának.
Kis Norbert szerint mivel az Európai Unió Ukrajnát saját határai közé tervezi integrálni, az amerikai-orosz szövetség viszont ebben ellenérdekelt, ezért proaktívan az EU keleti határait akár offenzíven provokálhatja is.
Úgy látja, hogy Magyarország, Románia, Szlovákia, és a balkáni tagjelölt országok leválasztása az EU-ról jól beleillene az Egyesült Államok és Oroszország alakuló érdekszövetségébe.
Az NKE egyetemi tanára szerint Közép-Kelet-Európa a Washington-Moszkva érdekszövetség tranzitrégiójaként szerepelhet a tervekben. Meglátása szerint
- Ebben motívum lehet Kína kiszorítása ebből a régióból, valamint az amerikai és az orosz gazdasági expanzió közötti alkuterületként vagy közös fejlesztési régióként való meghatározása.
- Az Európai Unió magállamai akár el is engedhetik ezt a „peremvidéket”, egy szorosabb védelmi és politikai uniót formálva a „problémás” országok nélkül.
- Ez egy új EU lehet, amelynek viszont Kína ajánlhat új partnerséget, ezzel újabb éket verve Brüsszel és Washington-Moszkva szövetsége közé.
Magyarország a formálódó új érdekszférák ütközőzónájában van. Ha Budapest nem illeszkedik be a brüsszeli főirányba, akkor egy új Európai Unió már el fog „engedni” minket. Ugyanakkor a beilleszkedés a gazdasági semlegesség és a konnektivitás kormányzati stratégiájának a feladását is jelentené
– fogalmazott Kis Norbert.
A szakértő úgy látja, hogy amennyiben az Egyesült Államok–Oroszország szövetség érdekszférájába kerülünk, akkor két lehetőség tűnik reálisnak számunkra:
- Az egyik, hogy a politikai bizalom alapján Magyarország korlátozott mozgásteret kap a konnektivitásra a kínai és az Európai Uniós kapcsolat kivételével.
- A másik, hogyha a politikai bizalom csekélyebb a magyar kormány felé, akkor az amerikai-orosz szövetség zártabb alkuterülete lehetünk, amely nem zárja ki a gazdasági fejlesztések új potenciálját.
Az NKE egyetemi tanára szerint mindegyik forgatókönyv azt jelenti, hogy Magyarország szuverenitásharca folytatódni fog. Az a kérdés, hogy ezt az EU-n belül, vagy az EU-n kívül, egy amerikai-orosz érdekszféra részeként folytatjuk-e, ma még beláthatatlan.
„Európai hatalmakkal és az oroszokkal már van történelmi tapasztalatunk, az Egyesült Államok is többször belekóstolt országunkba az elmúlt harminc évben”.
Ha nagyobb katonai és gazdasági erőt és biztonságot adó szövetséget keressük, akkor az Egyesült Államok-Oroszország szövetsége tűnik vonzóbbnak. Az EU mellett sajnos egyre kevesebb érv szól
– fűzte hozzá lapunknak a szakértő.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Legolvasottabb
Putyin tombolhat, nagy bajban aranytojást tojó tyúkja
Kína rettenetes új fegyvere átírhatja a partraszállás szabályait
Elképesztő újítást vetett be a Windows: szó szerint elképesztő
Kanada mint az EU tagja? Mindenki hatalmasat nyerhetne az „üzleten”, Trumpot kivéve
Nagy Mártonék fontos részleteket tisztáztak, ilyen sorsot szánnak az önkormányzati vagyonnak
Jönnek az új automaták, eltűnik a készpénz a bankokból
Hatékonyság, biztonság és mesterséges intelligencia egy üzleti laptopban (x)
Gyerekrablók tartják rettegésben az országot, kitört a pánik
Szintet lépett a szuverenitásharc, milliárdos hálózatot vettek célba Lánczi Tamásék
