Egy nap múlva hazánkban fejezi be (május 8-10. között) európai turnéját a kínai elnök, Hszi Csin-ping. S bár Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint történelmi jelentőségű lesz az ázsiai szuperhatalom vezetőjének magyarországi látogatása, egyelőre nem látni pontosan, mi a célja Pekingnek, és milyen lehetőségeket rejt Budapest számára a Keleti Nyitás legújabb fejezete.
Matura Tamás, a Corvinus Egyetem docense ezzel kapcsolatban először is felidézte, a Keleti Nyitás keretében a magyar kormányzat több mint egy évtizeden át próbálkozott a kínai befektetők Magyarországra csábításával, eddig nem túl nagy sikerrel. Ennek fő oka szerinte az volt, hogy a kínai cégek elsősorban olyan felvásárlásokban gondolkoztak, ahol fejlett technológiát, know-how-t, nagy piacokat vagy ismert márkákat szerezhettek volna meg. Ilyet hazánkban vagy éppen Közép-Európa más országaiban alig lehetett találni, hiszen a privatizáció folyamata jóval a kínaiak érkezése előtt nagyjából lezárult – fogalmazott.
A Kína-szakértő szerint mára azonban megváltozott a helyzet, hiszen a kínai gazdaság és technológia elért arra a szintre, ahol bizonyos iparágakban, így különösen az elektromos autókkal kapcsolatos szegmensben már van gazdasági racionalitása a termelés részleges kiszervezésének.
Mivel a kínai gyárak egyre kevésbé férnek hozzá az Egyesült Államok piacaihoz, az Európai Unió vált a fő célpontjukká, ahová a magyar külön utas politika jó belépési pontot biztosít. A magyarországi letelepedéssel e kínai vállalkozások belépnek az uniós piacra, így valószínűleg elkerülhetik a jövőben esetleg bevezetendő uniós piacra lépési intézkedések (későbbi védővámok bevezetése - a szerk.) hatásait is
– magyarázta Matura Tamás.
Magyar szempontból viszont több kérdőjel is felmerül e stratégia kapcsán.
Ezt azzal magyarázta, hogy a kormány érvelése szerint elengedhetetlen a kínai technológia a hazai autóipar versenyképességének fenntartásához, vagy akár túléléséhez, tekintettel az elektromos autók gyors térnyerésére. Ugyanakkor a docens szerint ez egy meglehetősen szűk értelmezésben igaz csak, hiszen,
ha elfogadjuk, hogy a magyar gazdaság szempontjából túl fontos az autóipar ahhoz, hogy veszni hagyjuk, magától adódik a kérdés, hogy nem lenne-e észszerűbb más iparágak felé fordulni, ezáltal csökkenteni függőségünket a külföldi kézben lévő autógyártástól.
„Emellett az is látható, hogy iszonyatos mértékű állami támogatást, azaz adófizetői hozzájárulást igényel e gyárak Magyarországra vonzása, miközben hozzáadott értékük csekély lesz a hazai gazdaság szempontjából, így az ország hosszútávú jólétéhez nem sokban járulnak majd hozzá, a támogatások megtérülése erősen kétséges. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük hazánk komparatív előnyeinek hiányát e téren, és hogy jelentős részben külföldi vendégmunkások számára teremt majd munkalehetőséget a legtöbb ilyen üzem" fogalmazott azzal kapcsolatban a Corvinus oktatója, hogy az American Enterprise Institute összesítése szerint az elmúlt években Magyarországra 3194 milliárd forintnyi befektetés (8,45 milliárd dollár) érkezett Kínából.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Magyarország elkerülheti-e a kínai adósságcsapdát. Srí Lanka és Montenegró is úgy került nehéz helyzetbe, hogy kínai hitelből finanszírozták a beruházásokat.
Matura Tamás szerint adósságcsapda Kína kapcsán nem fenyegeti Magyarországot jelenleg.
Ugyanis az ilyen téren bajba került államok esetén a gazdasági teljesítményükhöz képest hatalmas összegeket vettek fel hitelként Kínától, eladósodottságuk Peking felé esetenként elérte a GDP 20-25 százalékát.
Hazánkban egyelőre csupán a Budapest-Belgrád vasútvonal épül ilyen konstrukcióban, amelynek kínai hitelből finanszírozott része a magyar GDP egy százaléka körül lehet – tette hozzá. Ugyanakkor a szakértő szerint a jövőben aggodalomra adhat okot, ha a vissza nem térítendő uniós források hiánya miatt a kormány újabb kínai hitelekkel kívánja fenntartani a gazdasági növekedést és az építőipar jövedelmezőségét, és újabb, akár több százmilliárdos kölcsönöket igényel például a V0 vagy a reptéri gyorsvasút számára. „Mindezt ráadásul a transzparencia teljes hiánya mellett, ahogy azt a Belgrád-Budapest vasút szerződése körüli homály is mutatja. Így a kamatokkal és a kölcsön egyéb részleteivel sem vagyunk tisztában, azaz az ilyen típusú projektek megtérülési számai kapcsán is csak spekulálni lehet" – hangsúlyozta.
Kína számára stratégiai fontosságú az EU piacainak nyitva tartása a kínai export előtt – válaszolta a docens arra a felvetésünkre, hogy mit várhat Európa, illetve a három érintett ország Hszi Csin-ping látogatásától. Ez különösen fontos most, hiszen a kínai gazdaság strukturális problémái miatt a kivitel felpörgetésére készülnek,
miközben egyre több ország vezet be korlátozó intézkedéseket a egyes esetekben tisztességtelennek tartott kínai üzleti gyakorlattal szemben.
Az Egyesült Államokban régóta tart ez a folyamat, és az Európai Unió is több vizsgálatot folytat ilyen ügyekben.
Ugyanakkor Európának is óvatosan kell eljárnia Pekinggel szemben, hiszen ha ismét Donalt Trump kerül az elnöki székbe, az könnyen együttműködésre kényszerítheti Európát és Kínát
– figyelmeztetett.
Ennek megfelelően Matura Tamás szerint Franciaország egyszerre igyekszik erősíteni az európai stratégiai autonómiát és fenntartani az egészséges gazdasági kapcsolatokat Kínával.
Mindeközben Magyarország és Szerbia teljes mellszélességgel kiáll a minél szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatok mellett Kína és országaik között. Mindkét közép-európai állam elszántan küzd a kínai működőtőkéért, így a tárgyalások valószínűleg leginkább a gazdasági együttműködés elmélyítéséről szólnak majd
– igyekezett a Corvinus Egyetem docense felállítani a kínai elnök látogatásának mérlegét.