A gyárai által hajtott kínai gazdaság a vártnál nagyobb növekedést produkált az első negyedévben, ami azt jelenti, hogy a távol-keleti óriás válságkezelő receptje beválni látszik a súlyos ingatlanpiaci visszaesés és a csökkenő belső fogyasztás ellenére. 

A friss jelentések szerint már lényegében hasít a világ második legnagyobb gazdasága, köszönhetően annak, hogy a kínaiak nagy tétre fogadtak a feldolgozóiparban: jelentős beruházásokat eszközöltek a gyártási szektorban és rengeteg új üzemet építettek, amely elősegíti a napelemek, az elektromos autók és egyéb termékek értékesítését világszerte.

Kapcsolódó

Ez máris meghozta a gyümölcsét, mivel a Kínai Statisztikai Hivatal kedden közölte, hogy az előző negyedévhez képest március végéig 1,6 százalékkal bővült az ország gazdasága, amely a tavalyi 5,2 százalékos növekedés után idén eddig éves szinten 6,6 százalékon robog. 

Más kérdés, hogy a növekedés ösztönzése érdekében alkalmazott, kínai taktika alaposan elbizonytalanítja a tengerentúli és az európai piacokat, köztük az EU legnagyobb gazdaságát, Németországot is. Az aggodalom egyre nagyobb amiatt, hogy a távoli piacokra irányuló, kínai szállítmányok áradata aláássa az egyes nemzetek feldolgozóiparát, ez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezethet.

Fesztiváloztak a fogyasztás érdekében

Márpedig a kínai irány egyértelmű: a külföldi piacok meghódításával mentik a nemzetgazdaságot. 

Kína jól indult 2024-ben, bár a stabil növekedés alapja még nem szilárd – jelentette ki Sheng Laiyun, a statisztikai hivatal igazgatóhelyettese a friss eredményekről.

Megjegyezte: a hazai kiskereskedelem például még csak szerényen nőtt tavalyhoz képest, pedig az országnak erőteljes fogyasztói kiadásokra van szüksége ahhoz, hogy csökkentse a tartósan magas munkanélküliséget a fiatalok körében, és segítse a belső piacot megbirkózni a magas adósságszinttel.

E tekintetben sem tétlenkedik a kínai kormány: a fogyasztást úgy igyekeztek ösztönözni az elmúlt hónapokban, hogy utcai fesztiválokat rendeztek a családok költekezési kedvének növelésére, mivel sokan inkább takarékoskodni kezdtek a lakások értékének meredek esésével. Eredményképpen februárban, a kínai holdújév kezdetén már megugrottak a belföldi turizmusra fordított kiadások és a jegyeladások, amely így már meghaladta a járvány előtti szinteket, miközben az okostelefonok eladásai is nőttek.

Az ingatlanárak viszont továbbra is mélyrepülésben vannak, az új beruházások száma pedig közel 10 százalékkal csökkent tavalyhoz képest és zuhannak a lakásépítés alapanyagainak árai is – holott évekig az acél, az üveg és az egyéb anyagok gyártása volt a növekedés legnagyobb motorja Kínában.

Megoldás: özönlenek a kínai áruk külföldre

Kína 2024-re körülbelül 5 százalékos növekedési célt tűzött ki, amit korábban sok közgazdász túl ambiciózusnak tartott, bár az új adatok szerint frissíteni kénytelenek előrejelzéseiket, mivel a kibocsátás az első negyedévben máris 5,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát.

Ebben központi szerepe van annak, hogy a gyári beruházások rohamos ütemben, 9,9 százalékkal nőttek, ami megdobta az év eleji exportmérleget. 

A kivitel értéke dollárban számolva januárban és februárban 7 százalékkal, míg kínai valutában mérve 10 százalékkal bővült, ám az export tényleges hozzájárulása az ország gazdaságához lényegesen nagyobb volt a csökkenő árak miatt – számítások szerint mennyiségben 20 százalékkal több kínai áru került a külföldi piacokra az év elején. 

Az állami támogatásokkal megtámasztott gyáripar egyre automatizáltabb és továbbra is magas hőfokozaton termeli a világpiacon olcsónak számító tömegtermékeket, ami az Egyesült Államokban és az EU-ban is ellenérzéseket kelt.

Az USA pénzügyminisztere, Janet L. Yellen a hónap elején kínai tisztviselőkkel tartott legfelsőbb szintű találkozókon már figyelmeztetett: a piacok exporttal való elárasztása megzavarja az ellátási láncokat, és veszélyezteti az iparágakat és a munkahelyeket. Olaf Scholz német kancellár is hasonló aggodalmának adott hangot kínai látogatása során, bár óva intett az európai protekcionizmustól – idézi a New York Times.

Scholz pengeváltása a kínai elnökkel

Háromnapos, hivatalos kínai látogatásán Olaf Scholz német kancellár hétfőn kijelentette: a Kína és Németország közötti versenynek tisztességesnek kell lennie, ami az jelenti, hogy ne legyen dömping, ne legyen túltermelés, ne sérüljenek az alapvető jogok. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig kedden az mondta a kancellárnak Pekingben, hogy Kína és Németország kétirányú kapcsolatai továbbra is folyamatosan fejlődnek mindaddig, amíg kölcsönösen tisztelik egymást, kezelik a nézeteltéréseket és „közös pontra” törekednek. Scholz kínai útja az első volt azóta, hogy kormánya tavaly stratégiát indított annak érdekében, hogy Németország ne függjön túlságosan a világ második legnagyobb gazdaságától. A diplomáciai körútra elkísérték olyan nagyvállalatok vezetői is, mint a Mercedes-Benz vagy a BMW, hogy hangsúlyozzák a kínai piac jelentőségét Európa legnagyobb gazdaságában – számolt be az Euractiv.