A legnagyobb kínai tulajdonú
napelemgyárak Vietnamban leállítják a termelést és elbocsátják a dolgozókat azután, hogy az
Egyesült Államok kiterjesztette erre és három másik
délkelet-ázsiai országra is a kereskedelmi vámjait.
Ugyanakkor a közeli Indonéziában és Laoszban egyre több új, kínai tulajdonú napelemes erőmű bukkan fel, Washington kereskedelmi védelmének hatókörén kívül.
A Reuters
jelentése szerint ezeknek annyi a tervezett kapacitása, mint az Egyesült Államokban tavaly összesen telepített panelek fele.
Mindeközben Amerika napelem-importja megháromszorozódott: szövetségi adatok szerint tavaly meghaladta a 15 milliárd dolláros rekordot. Míg 2023-ban szinte egyik termék sem származott közvetlenül
Kínából, körülbelül 80 százalékuk Vietnamból, Thaiföldről, Malajziából és Kambodzsából érkezett, pontosan onnan, ahol a kínai cégek tulajdonában lévő gyárak találhatók.
A kínai napenergiával foglalkozó cégek tehát gyors lépéseiknek köszönhetően nemcsak kikerülik az amerikai tarifákat, hanem azok ellenére is uralják az Egyesült Államokat és a globális piacokat.
"Ez egy hatalmas macska-egér játék" - értékelte a helyzetet William A. Reinsch, a Clinton-kormány korábbi kereskedelmi tisztviselője, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója. Hozzátette: csak a szabályok kialakítása olyan, hogy az USA általában egy lépéssel lemarad.
Az SPV Market Research szerint ma Kína adja a világ napelem-szállítmányainak mintegy 80 százalékát. Ez éles ellentétben áll a két évtizeddel ezelőtti helyzettel, amikor az Egyesült Államok volt a világelső ebben az iparágban.
Az amerikai
védővámokat azután vezették be, hogy a napelemgyártók az Egyesült Államok kormányához benyújtott kereskedelmi panaszukban többször is kijelentették: nem tudnak versenyezni az olcsó kínai termékekkel.