A kínai űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F elnevezésű rakétával indították helyi idő szerint szerdán a kora reggeli órákban, az űrállomásig tartó út hat és fél órás. 

A misszióvezető Caj Hszü-csö ezredes, aki a 2022-es Sencsou-14 küldetés keretében már járt az űrben, társai pedig Szong Ling-tung, a légierő egykori pilótája és Vang Hao-cö mérnök. Vang Hao-cö a harmadik kínai úrhajósnő, aki részt vesz ilyen küldetésben.

Kapcsolódó

A három űrhajós a Tienkung (Mennyei palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, és várhatóan majd jövő áprilisban vagy májusban tér vissza a Földre.

Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.

Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.

A kínai  űrprogram az 1960-as évekig nyúlik vissza, annak eredményeként egy személyzet nélküli repülésig jutottak el, 1970-ben. Ezt a programot később pénzügyi nehézségek miatt törölték, majd az 1990-es évek elejétől indították újra. 

Az első verziójú kínai űrhajó a Szojuz űrhajók felépítését vette alapul, a Sencsou is a szovjet Szojuz típusokra emlékeztet.

Nem véletlenül: a technológia átadásáról Kína és Oroszország 1995-ben írt alá megállapodást. Az első személyzet nélküli repülést 1999. november 12-én hajtották végre.

Az evéstől az alvásig újra tanulnak mindent a magyar űrhajósjelöltek

Tapasztalt asztronauták segítségével zajlik Kapu Tibor és Cserényi Gyula felkészítése Houstonban.