Állandó téma a bolti árak alakulása: minden kapcsolódó makrogazdasági mutató – legyen szó például az infláció, a reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom vagy a GDP aktuális adatairól – a megélhetéssel és a napi fogyasztással kapcsolatos vitákat erősíti a vásárlók körében.

Sokak szerint hiába a helyenként már bíztató tendencia, továbbra is túl sokba kerülnek az élelmiszerek, míg akad olyan is, aki szerint igenis látható a jövedelmek vásárlóereje – elég csak ellátogatni egy-egy áruházhoz, ahol hétvégente megtelik a parkoló és tolonganak a vevők.

Megkérdeztük a láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetséget, a cégek miként érzékelik a lakossági fogyasztás alakulását az elmúlt időszakban, illetve például azt, hogy az uralkodó árérzékenység tükrében kell-e számítani további drágulásokra.

A kereskedőknek is érdeke a fogyasztásnövekedés

A következő hónapok egyik makrogazdasági kulcskérdése az, hogyan tartható fenn vagy növelhető a lakossági fogyasztás és ez milyen hatással van a GDP-re

– kezdte az Economxnak Kozák Tamás.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, látni kel azt is, hogy a kínálati oldalon a kereskedők milyen mértékben tudnak részt venni az értékteremtésben.

Az elmúlt évek számai, azaz az ágazat hozzáadott érték-termelő képessége, így a jövedelmezősége sem javult, ennek pedig változnia kell. Tehát legyen több fogyasztás, ez járjon nagyobb költéssel, ennek pedig legyen következménye a magasabb rendelésállomány.

Mindennek a pozitív gazdasági hatása a magyar ellátási láncokban csapódjon le – részletezte a kívánatos irányt.

Visszaállt a rend a veszteségtermelés után

Sokan panaszolják, hogy az élelmiszerek széles körét érintő, kötelező akciózás júliusi kivezetése után több alaptermék ára megugrott, ami mögött elsősorban a cégek profitéhségét feltételezik.

Ezzel kapcsolatban a főtitkár tisztába tette: a kötelező akciózás júliusi kivezetése után megemelkedett árak oka az, hogy visszaállt a mindenkori keresleti-kínálati viszonyokat tükröző árazási gyakorlat, vagyis megszűnt a „veszteségtermelés”.

A hatósági árazás ugyanis az érintett árukörben beszerzési ár alatti értékesítésre kötelezte a kerekedőket. 

Ez azt jelenti, hogy míg például a 2,8 %-os UHT tejet a kereskedő literenként 300 forintért vásárolta meg a szállítótól, azt legalább 15 százalékkal olcsóbban kellett kihelyeznie a polcokokra, például 250 forintért. 

Ez pedig egyértelmű veszteséget okozott, illetve így fordult elő, hogy az alacsonyabb, 1,5 %-os zsírtartalmú tehéntej ugyanazon márkán belül a kötelező akció nélkül drágább volt, mint az elvileg magasabb értéket képviselő tej – magyarázta Kozák Tamás.

A vevőknek is sokba kerül a „bajnoki adózás”

Mint mondta, az élelmiszerek fogyasztói árát alapvetően megszabja a termelői, illetve az élelmiszerellátási láncon végig gyűrűző inflációs hatás például az energiaárakban. Emellett az import termékek ára nagyban függ a forint árfolyamától.

Ha pedig egy konkrét termék árát a határon túli árakhoz viszonyítjuk, nem hagyható figyelmen kívül az „Európa-bajnok”, hazai áfa mértéke, vagy a kereskedő forgalmának jelentős hányadát érintő 4,5 százalékos különadó, továbbá a chipsadóként elhíresült népegészségügyi adó, illetve a környezetvédelmi termékdíj (EPR) – mutatott rá az OKSZ főtitkára. Hozzátette:

Néhány árucikknél a vásárló akár a termék fogyasztói árának egyharmadát is kifizeti adóként.

Természetesen mind makrógazdasági, mind vállalati szinten az lenne a jó, ha a magyar vásárlók Magyarországon költenék el pénzüket – jegyezte meg annak kapcsán, hogy egyre többen külföldre járnak át az élelmiszerekért.

Szerinte egy átfogó hatásvizsgálat adhatna arra választ, hogy például a termékek árába beépülő magas adók mennyire teszik kevésbé versenyképessé a hazai kínálatot a határon túli üzletekhez képest.

Nem lesz durva drágulás, de nincs garancia

Leszögezte: az árstop, illetve a kötelező akciózás kivezetésével a torzított fogyasztási struktúra is fokozatosan helyreáll, ami várhatóan kedvező hatást gyakorol az általános árszínvonalra.

Ugyanakkor számolnunk kell az esetleges beszállítói áremelésekkel, és ne hagyjuk figyelmen kívül a forintleértékelés kockázatát sem, hiszen egy-két termékcsoporton belül az import aránya viszonylag jelentős – mondta Kozák Tamás.

A szakember már nem számol jelentős, drasztikus ármozgással az élelmiszerek területén, 

de, mint jelezte, nem lehet figyelmen kívül hagyni az ellátási láncban érezhető költségemelkedések áthúzódó hatásait, vagy az orosz-ukrán háború geopolitikai, makrógazdasági következményeit.

Ezek negatív hatással lehetnek az árak alakulására, és ne feledkezzünk meg a 2023 második félévében lassuló infláció miatti bázishatásról sem – fűzte hozzá.

Továbbra is csúcson az árérzékenység

Kozák Tamás szerint mindig is fontos szerepet játszott az árszínvonal a magyarok választásaiban, legyen szó márkákról vagy cégekről.

Ennek oka prózai: a statisztikák szerint 100 forint értékű fogyasztási kosárból átlagosan körülbelül negyedrészt képviselnek az élelmiszerek, vagyis – életkortól, családi körülményektől függően – havonta a jövedelem jelentős részét költjük ennivalóra.

Az akciózás éppen ezért nem szűnt meg, sőt, a kiélezett piaci versenyben továbbra is komoly harc megy a vásárlók kegyeiért.

A fogyasztók jól tájékozottak, naprakész információkkal rendelkeznek. Erre a kereskedők többsége az úgynevezett „every day low price” árazási stratégiát alkalmazza, ami gyakori diszkont akciókat és intenzív reklámozást jelent – ismertette.