A kiskereskedelemben költött személyes fogyasztás az Európai Unióban lassan visszatér a járvány előtti szintre. Míg 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt – mivel számos szolgáltatás nem volt elérhető ebben az időszakban – nőtt a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése, az ezt követő két évben csökkenést regisztráltak.

2023-ban az EU-s polgárok átlagosan már csak a pénzük 33,9 százalékát költötték el ebben a szektorban  – olvasható a GfK európai kiskereskedelemről szóló tanulmányában.

Ez az arány Magyarországon a legmagasabb, ahol tavaly minden második eurót a kiskereskedelemben költöttek el. 

A kelet-közép európai út

2023-ban az uniós polgárok 0,5 százalékkal kevesebb pénzt költöttek a kiskereskedelemben, mint a megelőző évben, annak ellenére, hogy a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom nominális értéke 5,5 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedési ütemet a kelet-európai országokban regisztrálták:

  • Bulgáriában (+18 százalék),
  • Romániában (+14 százalék) 
  • Horvátországban (+14 százalék),
  • azonban olyan nagyobb piacok is Spanyolország és Lengyelország is 12 százalék feletti volt a gyarapodás mértéke.

Az európai lakosság fogyasztás kiskereskedelmi részesedése országonként nagyon eltérő:

az utolsó helyen Németország áll, itt a fogyasztói kiadások alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba. 

Ezzel szemben számos kelet-európai országban – elsősorban Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában  (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék) – majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költötték el. 

Növekvő vásárlóerő

Az uniós polgárok vásárlóereje 2022-ben 7 százalékkal nőtt, 2023-ban pedig nominálisan 5,5 százalékkal emelkedett a rendelkezésre álló nettó jövedelem, így átlagosan 19 786 euró volt az egy főre jutó vásárlóerő.

A 27 tagállam lakosai közel 8,9 billió euró nettó jövedelem rendelkeztek, amelyet elsősorban élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra,  energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra és mobilitásra fordítottak. 

Azonban a magas infláció (az uniós országokban 2023-ban 6,4 százalékos volt a pénz vásárlóerejének a csökkenése), fogyasztói árak emelkedése, illetve az energia, a műtrágya és az állati takarmány tartósan magas költségei miatt relativizálódott a nominális forgalomnövekedést.