Újabb áremelésekhez vezethet a forint tartós gyengülése: az euróárfolyam alakulásától függően drágulhat az import termékek, alapanyagok beszerzése a láncoknál és a gyártóknál, ami idővel megjelenik a fogyasztói árakban is, ez pedig visszaveti az éppen meglódult lakossági fogyasztást – közölte az Economxszal Vámos György.

A közgazdász annak kapcsán figyelmeztetett, hogy hétfőn megjelentek a kiskereskedelem augusztusi eredményei.

Eszerint a nyár utolsó hónapjában már egyértelmű volt a fogyasztói bizalom erősödése: az üzletekben eladott árumennyiség 3,2 százalékkal nőtt tavaly augusztushoz képest, ezen belül élelmiszerekből 7,3, iparcikkekből 4,5 százalék volt a kiigazítatlan volumenbővülés.

Eközben viszont a magyar deviza árfolyama hétfőn az euróval szemben továbbra is a kritikus, 400 forint fölötti sávban ragadt.

A néhány napja kezdődött vesszőfutás ugyan még kérdés, hogy elhúzódik-e, tartós forintgyengülés esetén viszont a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen fogyasztásbővülés is veszélybe kerülhet. 

Többe kerül a vásárlás a határon túl

A 400 forint fölötti árfolyam két szempontból érinti a kiskereskedelmet. 

Egyrészt, ha valaki éppen ezekben a napokban tervez vásárlást a határon túli üzletekben, a külföldi valuta váltása messze nem éri meg úgy, mint egy hónappal ezelőtt, amikor még 390 forint körül volt az euró árfolyama. 

A bevásárlóturizmusnak, illetve a külföldi webáruházból való rendeléseknek most éppen nem kedvez a forint romlása, mert drágább lehet a kinti vásárlás 

– magyarázta Vámos György.

Közép- vagy hosszabb távon a gyenge forint drágítja a kereskedők, gyártók import beszerzéseit is, legyen szó például külföldről hozott ruházati cikkekről, élelmiszer késztermékekről vagy az alapanyagról. 

A fő kérdés a kereskedelem szempontjából is az, hogy meddig tart ez az árfolyamváltozás, abból lesz-e tartós forintromlás.

A beszállítói szerződések jellemzően hosszabb távra szólnak, stabilak, illetve a láncok ilyenkor a saját külföldi raktáraikból hozatnak át árut. Vagyis törekednek az árfolyamváltozás kiküszöbölésére, akár olcsóbb beszerzési források felkutatásával – mondta a közgazdász.  

Ez pedig azt jelenti, hogy az aktuális árfolyam nem egyik napról a másikra befolyásolja az üzletek árubeszerzését és így az árazást.

Ám, ha marad 400 forint fölött az euró, az előbb-utóbb megjelenik az itthoni fogyasztói árakban, drágulást idéz elő.

Kiemelte: ezzel szemben viszont profitálhat a hazai piac, tartós forintgyengülés esetén ugyanis az importtal szemben árelőnybe kerülhetnek a magyar termékek. 

Ugyanakkor nincs egységes recept: termékkörönként, üzlettípusonként változó, hogy a kereskedők miként reagálnak az árfolyamokra, és mennyi időnek kell eltelnie, hogy áremelésbe kezdjenek.

Mindenesetre nem egyik napról a másikra következik be – jegyezte meg.

Alkalmazkodtunk a hőséghez

A szakértő a friss kiskereskedelmi adatok kapcsán kifejtette: dacára a még mindig magas bolti áraknak, az élelmiszerpiac mostanra ledolgozta a tavalyi veszteségeit – mennyiségben már újra annyi termék kerül a kosarakba, mint a tavalyi évben.

Még mindig a mínuszokat dolgozzuk le, de egyértelmű, hogy növekszik a bolti forgalom 2023-hoz képest, amikor komolyabb visszaesés volt. Ennek jelentős részét mostanra letudta a piac – állapította meg a KSH részletes adatsoraiból.

Rámutatott: az élelmiszerek eladásai kiugró mértékben, 7,3 százalékkal nőttek augusztusban, ami az előző hónaphoz képest is érdekes eredmény.

Vámos György szerint a kánikulahatás jelentkezhetett így: a júliusi eladásokat még visszafogta a sokkoló hőség, amihez augusztusra már alkalmazkodtak a vevők, és inkább reggelente, esténként, de újra lendületesen keresték fel az üzleteket.

Emellett a csúcsszezonban a belföldi turizmussal is élénkülhetett a nyaralóban, apartmanokban eltöltött szabadidő alatti fogyasztás. 

Felkapaszkodtunk, bár még tart az inflációs hatás

A havi adatoknál beszédesebb az első nyolc hónap eredménye: bár hullámzott a piac, de a nyár végéig összességében literben, darabban, kilogrammban mérve már több mint 4 százalékkal fogyott több élelmiszer, míg az iparcikkek esetén is csökkent a visszaesés – az értékesített volumen több árukörben megközelítette a tavalyi szinteket a hagyományos boltokban és a webáruházakban is.

Az infláció csökkenése nem jelenti egyből az árak visszaesését, hanem arról van szó, hogy az áremelkedések megálltak ebben az évben, némely termék már olcsóbb is lett 

– hívta fel a figyelmet.

Összegzése szerint ugyan most is van némi áremelkedés Magyarországon, de messze nem akkora, mint az előző két évben.

A 8-10 százalékos reálbér növekedéssel a zsebükben a vásárlók óvatossága augusztusban is tovább enyhült, és ugyan még mindig nagyon érzékenyek az árakra, de a kedvezőtlenebb gazdasági mutatók mellett is érzik, hogy a fogyasztásuk erősödhet – fogalmazott.

A jövő ígérete megnyitja a pénztárcákat

Vámos György szerint az eddigi tendenciák alapján – normalizálódó forintárfolyam mellett – az év végére tovább nőnek az eladások az üzletekben, amiatt is, mert a jövőre tervezett kormányzati intézkedések, illetve a minimálbértárgyalások alakulása alapvetően erősíti a fogyasztói bizalmat.

A hagyományosan lustább őszi hónapok után a karácsony előtti időszak egyébként is az év legerősebb szezonja.

Fokozatosan oldódik az eddigi óvatosság a költekezésekben, ahogy a vásárlók látják, hogy 2025-ben számíthatnak a jövedelmi helyzetük erősödésére

– jegyezte meg.

A Lidl alapítója vezeti a német milliárdosok listáját

Megjelent Németországban a leggazdagabb üzletemberek 500-as listája, akik 2023 óta 53 milliárddal 1100 milliárd euróra növelték összvagyonukat, ami új rekordot jelent. A Manager Magazin összeállítása szerint a Lidl és Kaufland élelmiszer-kiskereskedelmi lánc alapítója, a 85 éves Dieter Schwarz 43,7 milliárd eurós becsült vagyonával idén visszatért az első helyre, a dobogó második fokára utasítva az eddig listavezető testvérpárt, a 62 éves Susanne Klattent és az 58 éves Stefan Quandtot, akik fő részvényesei a BMW autógyártó cégnek – becsült vagyonuk 34,4 milliárd euró. A harmadik helyen a Merck család áll, amely a darmstadti azonos nevű gyógyszer- és vegyipari cég többségét birtokolja, 33,8 milliárd eurós vagyonnal. A TOP 10-ben szerepelnek más kiskereskedelemben ismert multivállalatok tulajdonosai is, így az Aldi North és Süd cégeket jegyző Albrecht és Heister családok, vagy a fogyasztási cikkeket gyártó Henkel család. Jelenleg összesen 249 milliárdos él Németországban – huszonhárommal több, mint tavaly, ami szintén új rekord – állapítja meg a Spiegel.