A második negyedéves GDP-adat ismeretében nem okozott meglepetést a kiskereskedelem júniusi teljesítménye, de még így is mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. A májusban látott 0,1 százalékos növekedés után júniusban 0,1 százalékos visszaesés következett havi alapon - kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusi adatait Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. 

Mint mondta:

a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva.

Hozzátette: a tavalyi magas bázis miatt azonban az év/év index jelentős romlást mutatott az előző hónaphoz képest. Júniusban így mindösszesen 2,6 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva). Az elmúlt három hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt.    

Az Index tudósításában az elemző úgy fogalmaz: az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna, sokkal inkább a lépcsőzetesség jellemző: egy-egy hónap jobb teljesítménye emelt a teljes értékesítés volumenén, amelyet többhavi stagnálás követett.

Ez is rávilágít arra a folyamatra, ami az egész magyar gazdaságot jellemzi: a gazdasági alapfolyamatok gyengék és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni

- fogalmazott Virovácz Péter.

A lap szerint a kormány a kincstári optimizmus billentyűit üti, amikor a kiskereskedelmi forgalom bővülése szerepel a kottafüzetben. A statisztikai adatokban szereplő számok azonban mintha más szólamot játszanának.

A fogyasztás várt szinttől való elmaradása az államkasszában is nyomot hagy: 500–600 milliárd forint hiányzik amiatt, hogy a magyarok a kívánatosnál nagyobb távolságot tartanak a kasszáktól.

A KSH kedden közölte: naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene idén júniusban az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal bővült. 

Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az év/év alapon vizsgált index helyett célszerű a 2021-es adatokhoz mérten vizsgálni a fogyasztást, ennek tükrében tökéletesen látszik, hogy

bár nőtt a fogyasztás, ám a 2021-es bázishoz viszonyítva a magyar háztartások jelenleg kevesebbet vásárolnak, mint 3 évvel ezelőtt, a magyar gazdaság lényegében elveszített 3–3,5 évet, mivel a magyarok volumenben ugyanannyit tudnak ma fogyasztani, mint 2021-ben.

Hozzátette:

a jelenlegi alacsony élelmiszer-infláció még nem jelenti azt, hogy az árak csökkennek, pusztán a gyors ütemű drágulást lassú áremelkedés váltotta fel.

Az elmúlt 2–3 évben végbemenő 60–70 százalékos élelmiszer-infláció nem válik semmissé. A reálbér-növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a lakosságot a kasszákhoz terelje. A kiskereskedelmi forgalom berobbantásához ehhez több kell,

az elmúlt évek gazdasági sokkhatásai beleégtek a fogyasztókba, ezért ha van is miből költeniük, azt nem a boltokban teszik meg, hanem a megtakarításaikat építik vissza, valamint a hiteleiket törlesztik. 

A magyar háztartások megközelítőleg 60 százaléka maximum egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik - húzta alá az elemző, aki szerint a fogyasztás megugrásához több tényező együttállására lenne szükség:

Így lenne lehetőség arra, hogy a fogyasztók egyhavi fizetésből ugyanannyi kenyeret tudjanak vásárolni, mint 2–3 évvel ezelőtt.