Április 11-én ismerteti a márciusi fogyasztói árakat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ám az inflációs adatközlés már nem akkora sláger, mint az elmúlt egy-két évben, összefüggésben azzal, hogy idén januárra 3,8, februárra 3,7 százalékra szelídült a drágulás éves üteme, az élelmiszerek ára ennél is csekélyebb mértékben, 3,6, majd már csak 2,2 százalékkal nőtt az egy esztendővel korábbihoz képest.

A bázishatás itt azonban különösen fontos, hiszen a tetőpontot épp a múlt év eleje hozta el: a 2023. januári 25,7 százalékos fogyasztói árindexhez az élelmiszerdrágulás 44 százalékkal járult hozzá. Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, ezzel pedig azt a korábbi állítását is bizonyítva látja, hogy kínálati oldali volt az infláció, nem pedig keresleti. Ettől függetlenül még közeli élmény a 2022-es 14,5 százalékos, illetve 2023-as 17,6 százalékos adat.

Kapcsolódó

Figyelemfelhívó kampány a boltokban

Ráadásul inflációs kockázatok voltak és vannak a rendszerben, éppen ezért a kormány további intézkedéseket tesz a felpattanás veszélye ellen. Ezek jelentős része a kiskereskedelemben csapódik le, és mivel a kisebb-nagyobb napi/heti/havi bevásárlást senki sem úszhatja meg, a lakosság lépten-nyomon találkozhat az áruházakban az egyes szakpolitikai döntések lenyomatával. Emlékezhetünk, az élelmiszerárstop kivezetése után több intézkedés is született a kereskedelemben a fogyasztók védelmében:

  • ilyen volt a kötelező bolti akciózás;
  • az online árfigyelő rendszer elindítása;
  • 2024. március 1-től pedig ide sorolható a termékek csökkenő kiszereléseire vonatkozó figyelemfelhívó kampány.

Máris eltelt egy hónap a bevezetés óta, a mostani eszköz az úgynevezett zsugorinfláció (angolul shrinkflation) visszaszorításáról szól, nevezetesen arról, hogy bizonyos termékek árának változatlanságával vagy akár emelésével párhuzamosan, a termék kiszerelési mennyisége csökken. A fogyasztók ezáltal a megvásárolt termékből kevesebbet kaphatnak a pénzükért.

A jelenség az utóbbi időszakban több más országban is vitákat generált szakmai körökben, a nemzetközi reakciókat is megvizsgálva a magyar kormány úgy döntött, a megtévesztő gyakorlat ellen határozottan fellép a családok érdekében.

Nagyítóval nézett nagy áruházak

Ennek értelmében márciustól az 1 milliárd forint árbevétel feletti élelmiszer-kereskedők kötelesek figyelemfelhívó tájékoztatással jelezni a vásárlóknak, hogy ha az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése – különösen tömege vagy térfogata – csökkent a gyártó által addig – 2020. január 1-je és 2023. július 1-je között alkalmazotthoz képest. A tájékoztatást a forgalmazás kezdetétől két hónapon át fenn is kell tartani a jogszabályban meghatározott méretű és szövegű információs tábla elhelyezésével a bejáratnál, a kiszerelés csökkentését közvetlenül a termék mellett is jelölve.

Mivel az ünnep miatt az üzletek nemcsak húsvétvasárnap és -hétfőn, hanem már nagypénteken is zárva tartottak, csütörtökön és szombaton garantált volt a tömeg, sokan most csodálkoztak csak rá a „Vigyázzon, a termék kisebb lett!” feliratra a szezonális termékek, így a sonka, a tojás, a torma vagy éppen a kalács beszerzése közben.

A nagyhét folyamán szúrópróba szerűen ellátogattunk egy-egy diszkontba, szuper- és hipermarketbe, mindenütt – különösebb kutatás nélkül is – több tucat kiszerelés-csökkentésre figyelmeztető táblára bukkantunk. A leggyakrabban chipsek, üdítők, gyorsfagyasztott zöldségek, fagylaltok, jégkrémek, illetve mosószerek, öblítők mellett találkoztunk a figyelemfelkeltő táblácskákkal.

A kiszerelés-csökkentést nem is érdemes elsumákolnia egyetlen áruházláncnak sem, hiszen a szabályok betartását az általános fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok ellenőrzik. Aki nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségnek, termékenként akár 1 millió forintos közigazgatási bírságot is kaphat. Az érintett árucikkekről a vásárlók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján elérhető nyilvános adatbázisból is tájékozódhatnak.

A Nébih honlapján 2024. március 1-jétől elérhető nyilvános adatbázisba a gyártók, magyarországi forgalomba hozók és beszállítók február végéig több mint 500 terméket töltöttek fel, amelyek kiszerelési mennyisége 2023. július 1-je óta csökkent. Azóta, az intézkedés hatályba lépését követő első hónapban ez a mutató 583-ig kúszott fel.

Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal adatbázisa a termékkategóriák szerinti lekérdezést is lehetővé tesz, ezek pedig a következők:

  • alapvető élelmiszerek;
  • alkoholmentes italok;
  • alkoholos italok;
  • állateledel;
  • barkács, autó, kertápolás;
  • egyéb élelmiszer/termék;
  • édesség, sós snackek, chipsek;
  • fagyasztott élelmiszerek;
  • háztartás, vegyi áru;
  • hidegkonyhai készítmények;
  • hús, hal, csemege;
  • kávé, tea, kakaó;
  • pékáru;
  • szépség- és babaápolás;
  • tejtermék és tojás;
  • zöldség, gyümölcs. 

Megállapítható, hogy a kiszerelés csökkentésével érintett termékek mintegy 80 százaléka élelmiszer, míg a fennmaradó 20 százalék között is jelentős azon termékek száma, amelyek mindennapi vásárláskor az emberek kosarába kerülnek, elsősorban a szépségápolási, illetve háztartási cikkek.

Az élelmiszerek közül kiemelendők az édességek, a sós snackek és chipsek (hozzávetőlegesen 30 százalékos részarányt képviselnek), de 10 százalékos súlyt képviselnek a fagyasztott élelmiszerek, mintegy 8 százalékot a tejtermékek, de több mint 5 százalékos az alkoholmentes italok részaránya is. A háztartási- és vegyiáru, valamint a szépség- és babaápolási termékek megközelítőleg 10-10 százalékát jelentik az adatbázisba feltöltött termékeknek.

Franciaországból indult a lavina

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nemzetközi példákat is alaposan kielemezte, mielőtt a hazai intézkedést élesítette volna. Nagyban hozzájárult a zsugorinfláció központi témává válásához a nemzetközi térben, hogy 2023 második felében a Carrefour francia üzletlánc önkéntesen fellépett a megtévesztő gyakorlattal szemben az érintett termékek jelölésével az áruházakban. Ugyanakkor a francia kormány 2024 áprilisában hatályba lépő jogszabály formájában konkrét jogi fellépést is tervez. Igaz, ott a kötelezettséget nem árbevételhez kötik, mint itthon, hanem boltmérethez: 400 négyzetméter felett köteleznék a kereskedőket a tájékoztatásra.

Fontos előzmény, hogy egy tavaly nyári felmérés szerint a franciák 72 százaléka észrevette, hogy egyes termékek kiszerelése csökkent, amit Bruno Le Marie gazdasági és pénzügyekért, valamint ipari és digitális szuverenitásért felelős miniszter nemes egyszerűséggel átverésnek nevezett.

Azért kötelezik a kereskedőket, nem pedig a gyártókat, mert a francia Kereskedelmi Minisztérium szerint az utóbbi utat legalább 2026-ig tartana kijárni, de ennél hamarabb akartak cselekedni. Franciaországban az adott termék mellett mostantól ki lesz írva, hogy a mennyisége hány grammal/milliliterrel csökkent, az ára pedig hány euróval nőtt. Ha azt vesszük, ennél enyhébb a magyar szabályozás a 8x5 centiméteres matricával, melyen tehát az áll: „Vigyázzon, a termék kisebb lett!”.

Értik a viccet, csak nem szeretik

Több piaci szereplő beleállt a gyártókba Franciaországban, az Intermarché például több Unilever márkát humoros szlogennel vádolt meg zsugorítással. Ilyen például a következő:

a Magnum régen nagyot jelentett.

Utalva ezzel arra, hogy a jégkrém 70 grammos csökkentésével 39 százalékkal nőtt a kilogrammonkénti eladási ár. Mielőtt azt hinnénk, túl messzire mentek, és alaposan megtorolták ezt a „csibészséget”, nem árt tisztázni, hogy a Párizsi Kereskedelmi Bíróság elutasította az Unilever keresetét, ami a megtévesztő szlogenekre vonatkozott.

Mint ismert, a Carrefour továbbment: idén januárban leállította olyan népszerű PepsiCo termékek értékesítését, mint a Lay’s, a Doritos, a Lipton vagy a Quaker, 3440 franciaországi szupermarketbe a „szégyentáblát” is kihelyezve, rögzítve a tényt, hogy „az elfogadhatatlan áremelkedés miatt már nem forgalmazzuk ezt a márkát.”

 

A lépés ráadásul a francia üzleteiken túl az olasz, a spanyol, a belga és a lengyel kirendeltségeiket is érintette. Még ha később meg is történik a kiegyezés, egy ilyen fellépés erősíti az áruházlánc reputációját, egyúttal helyzetbe hozhatja a jól ismert nemzetközi brandekkel szemben a sajátmárkás termékeket.

Mindenkit zavar Kanadától Koreáig 

Az NGM számára az is tanulság lehetett a startgomb megnyomása előtt, hogy Németországban a „csaló csomagolás” (németül Mogelpackung) oldaláról azonosították a gyakorlatot, ami azt jelenti, hogy a csomagolás mérete bár nem változik, 5-10 vagy akár 20 százalékkal kevesebb élelmiszert vagy egyéb árut töltenek bele.

Az ottani törekvések ennek a felszámolására vonatkoznak, a német fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek évek óta gyűjtik a rejtett áremelések példáit. A spanyol kormány is intézkedések kidolgozását fontolgatja, de konkrét kormányzati lépés még nem történt.

A tengerentúlon sem ismeretlen a zsugorinfláció. Például a kanadai kormány jelentősen megerősíti a fogyasztói érdekképviselet támogatását, létrehozza az Élelmiszer Munkacsoportot, amely megvizsgálja és feltárja a fogyasztókat károsító gyakorlatokat, például a termékek zsugorítását és silányítását.

Az Egyesült Államokban egy teljes csomaggal harcolnak, amely a jelenséghez kapcsolódó kommunikációs programokat támogatja. Így például arra buzdítják a fogyasztókat, hogy keressenek alternatívákat, vásárlásukkal támogassanak inkább olyan márkákat és vállalatokat, amelyek tisztességes és következetes árképzési gyakorlatot folytatnak. Arra is felhívják a figyelmet, hogy szélsőséges esetekben a túlzott méretcsökkenéssel érintett termékek vagy márkák bojkottálása is megfontolandó.

Brazíliában 180 napig kell feltüntetni a kiszerelés változását, ráadásul a termékek címkéjén. Ehhez képest kifejezetten barátságos megoldásnak tűnik a hazai két hónapos tájékoztatási gyakorlat. Van azért ázsiai példa is: a dél-koreai kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy fokozni kívánja a termékek fizikai méretének csökkenéséhez kapcsolódó iparági gyakorlatok nyomon követését.