Ami jó lehet a vásárlónak, az nem feltétlenül hasznos az iparnak, legalábbis az élelmiszergyártásban, ahol a németeknél háború robbant ki a hagyományosan jelentős, több ezer szereplős termelői kör, a kisüzemi sörfőzdék és a nagy élelmiszerláncok között. 

A nyári forróságban feltüzelt vitába a Németországi Sörgyártók Szövetsége is beszállt, amely arra figyelmeztet: a kiskereskedelmi vállalatok tisztességtelenül visszaélnek a piaci erejükkel, mert mesterségesen lenyomott dömpingárakon értékesítik a dobozos söröket, ez pedig egyre több helyi gyártót lehetetlenít el.

Kapcsolódó

A német sörfőzdék tömeges csődjének veszélye viszont idővel áremelkedésekhez vezet és ezzel a fogyasztókat károsítja meg, nem csak a sör hazájában, hanem az exportpiacokon is, például Magyarországon. 

A német boltokban a legolcsóbb a sör

Az inflációs válság ellenére más európai országokhoz képest Németországban nagyon alacsony a sör fogyasztói ára, amelyet a kiskereskedők határoznak meg, nem a sörfőzdék. 

Évek óta kritizáljuk azt a pusztító árháborút, amelyet az áruházláncok vívnak az egész élelmiszeripar rovására, eltaposva a hagyományos értékeket – jelentette ki a sörgyártók szövetsége, amelynek elnöke, Holger Eichele szerint senki sem érti, miért olcsóbb a szupermarketben egy kézműves mesterséggel és kiváló alapanyagokból főzött, német sör, mint egy egyszerű üdítő.

Csődhullám fenyegeti a főzdéket

Az iparág helyzete azért ingatag, mert a tartósan magas termelési költségek egyre több gondot okoznak a kisebb és a nagyobb gyártóknak, amelyek mostanra roskadoznak a német gazdasági visszaesés nyomása alatt.

Az aggasztó kilátások miatt immár folyamatosan nő a cégbezárások száma, mert a termelők az emelkedő költségeknek csak kis részét tudják áthárítani az élelmiszerkereskedelemre, így a vásárlókra, mert piaci hátrányban vannak a láncokhoz képest. 

Ezért a főzdék most azért fognak össze a kereskedőkkel szemben, hogy újra jelentősen növelni tudják a termékeik megbecsülését, főként az átadási árakat akarják növelni.

A németországi söripar lejtmenetét az is fokozza, hogy idén a nyári futball Európa-bajnokság sem futtatta fel a várakozások szerint a forgalmat, sem otthon, sem az exportban.

A külföldi piacokon ráadásul a nehéz fogyasztói környezet mellett a feszült globális politikai helyzet is visszaveti az eladásokat. A német gyártók az első félévben mintegy 428 millió litert exportáltak az EU országaiba, ami ugyan növekedést jelent tavalyihoz képest, ám az unión kívül folyamatosan zuhan az értékesítésük. 

Alkoholmentesre váltanak

Németország tradicionálisan a sörivók országa: 1500 sörfőzdével, közel nyolcezer márkával, egyedülálló fajtákkal rendelkeznek, amelyek közül a Pilsner a legkeresettebb – az eladott mennyiség több mint felét teszi ki.

Ám nyugati partnerünknél évek óta csökken az egy főre jutó sörfogyasztás: míg a hetvenes években még több mint 140 liter fogyott fejenként, 2023-ra az éves fogyasztás 88 literre esett vissza. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerint ennek fő okai a társadalom elöregedése, az italpiac növekvő sokszínűsége és az általános egészségügyi trendek. 

Az alkoholmentes sörök viszont rekordmennyiségben fogynak a németeknél, immár a teljes piaci részesedés nyolc százalékát teszik ki, amely világviszonylatban annyira jelentős változásra utal a fogyasztási szokásokban, hogy a gyártók szerint hamarosan minden tizedik Németországban főzött sör alkoholmentes lesz.

A magyar kisüzemeket is nyomják a terhek

Magyarországon 70 kisüzemi sörfőzde van, amelyek ugyancsak nehéz időszakon vannak túl és még a 2024-es év sem kecsegtet jó kilátásokkal – a piaci helyzet javulásához a vállalkozások adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentésére lenne szükség.

Rásky László, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének főtitkára az Economxnak nemrég elmondta: miközben rendkívüli nehézséget okoz az energiaárak emelkedése, az alap- és segédanyagok drágulása, a bérköltségek növekedése, a kis főzdék igyekeznek kordában tartani a nagyüzemi termékeknél jellemzően magasabb áraikat. 

A kisebb szereplők megerősödéséhez az is kellene, hogy betartassák a kereskedelmi törvény azon 2020-as módosítását, amely szerint azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek a nagy gyárakkal állnak szerződésben, a csapolt söröknek legalább 20 százaléka kisüzemi sör kellene legyen. 

A nagy gyártóknak is betett a pandémia alatt a vendéglátás korlátozása, az ellátási láncok megszakadása és az ebből eredő gyártási nehézségek, majd az elszabadult élelmiszerár-infláció, a jövedéki adóemelés.

Az öt legnagyobb iparági szereplő 2023-as eladásai belföldön 10 százalékkal csökkentek 5,4 millió hektoliterre, szemben az előző évi 6,006 millió hektoliteres értékesítéssel.

Luxusélelmiszer lesz az olivaolaj

Egyre többet kell fizetni az olivaolajért, amelynek átlagos fogyasztói ára 2020 óta több mint kétszeresére nőtt itthon és a németországi élelmiszerkereskedelemben is. A Hamburgi Fogyasztói Központ szerint a termék tovább drágul az elkövetkező időkben, amelynek hátterében a Dél-Európában jellemző, szélsőséges időjárás miatti terméskiesés, a megnövekedett termesztési és betakarítási költségek állnak. A fogyasztóvédők szerint a vásárlók a jövőben az olcsóbb alternatívákkal helyettesíthetik az olivaolajat: a repceolajat és a napraforgóolajat melegítésre ajánlják, míg a lenmagolajat és a dióolajat salátákhoz, hidegtálakhoz – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung.