A kiskereskedelem egy olyan gazdasági terület, amelyből nemcsak az állam vagy a vállalkozások, hanem mindenki kiveszi a részét. Más nem, azáltal, hogy fogyasztóként nap mint nap, vagy akár csak alkalmanként, de a saját bőrünkön (pénztárcánkon) tapasztaljuk a vásárlás összetett élményét.

Az infláció sújtotta években ugyan háttérbe szorult az élményszerűség, és az ár lett a választás fő szempontja, ám olvasóink felvetették: mostanra látványosan átalakult, szerényebb lett az áruházak kínálata, az egyes termékkörökben elérhető választék.

Kapcsolódó

Ezért sokan úgy érzik, a pénzükért már nem azt a színvonalat kapják, amihez évek alatt hozzászoktak – ennek hátterét igyekeztünk szakértők segítségével feltérképezni. 

Egy biztos pont: az állandó változás

A kiskereskedelem sajátossága, hogy folyamatosan, néhány évente vagy a gazdasági folyamatokhoz igazodva látszólag hirtelen vagy éppen lassan, de átalakul: az értékesítés csatornái és megoldásai évtizedek alatt több jelentős változáson estek át Magyarországon. 

Ez elsősorban az uralkodó fogyasztói szokásoktól és a vásárlóerő alakulásától függ. Az üzletek kínálatát számos más tényező is befolyásolja, legyen szó egy járványhelyzetről, vagy éppen nehezebb üzleti körülményekről, a versenyről, a nemzetközi hatásokról – mondta az Economxnak Vámos György.

Kezdetben volt a csábító túlkínálat

A közgazdász felidézte, hogy a rendszerváltás után jelentek meg a szupermarketek, majd a nagy alapterületű hipermarketek – ekkor robbanásszerű átalakuláson ment át a piac.

Hajdanán szakboltok voltak: élelmiszerbolt, zöldséges, illatszerüzlet, ÁPISZ, RÖLTEX, Keravill – mindent máshol tudtunk beszerezni, tematikus kínálatból válogattunk. Ezután megindult a keveredés és az élelmiszeráruházakban megjelentek más napi cikkek, főként háztartási-, vegyi áruk, tisztálkodószerek.

A kétezres évek elejére megtelepedett hipermarketek kínálata már nagyon széles volt: műszaki eszközök, lakásfelszerelés, játékok, könyvek, ruhaneműk és számos más használati termék bukkant fel egy helyen – sorolta.

A nagy láncoknál tehát évekig a gazdag áruválaszték volt a vásárlócsalogatás fő eszköze, ahol egy-egy áruházi látogatás nézelődést, kellemes időtöltést, a szükséges bevásárláson túl élményt is jelentett. 

Fordulat a diszkontok megjelenésével

Jelentősebb fordulatot a diszkontok megjelenése hozott, amelynek hátterében a vásárlói szokások változása állt, erre reagált a piac.

A diszkontokban már szűkebb a kínálat, a boltok elrendezése átláthatóbb, az ennek megfelelő alacsonyabb árak pedig hamar találkoztak a változó életvitel szerinti igényekkel.

Ez a vásárlói réteg már nem feltétlenül az élményt keresi, hiszen azt más szabadidős tevékenységek is megadhatják, hanem népszerű lett a gyorsabb bevásárlás a szerényebb, de elégséges választékból – mutatott rá Vámos György.

Megjegyezte: ez a trendforduló a szuper- és hipermarketeket is idővel arra késztette, hogy racionalizáljanak, ami pedig leginkább a termékválaszték csökkentésével járt. 

A kereskedő döntése: a költség számít 

Mint mondta, habár első a vásárló, gazdálkodási szempontból a kereskedőnek sem mindegy, mi kerül a polcokra. 

Egy szűkebb választékú üzletnek kisebb a költsége, más a logisztikája, az árubeszerzés politikája. A nagyobb kínálathoz több befektetésre van szükség, hiszen a termékeket előbb ki kell fizetni, hogy abból válogatni lehessen. Ez pedig idővel egyre erősebb szempont lett, mivel a vállalkozásoknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy milyen működési modell a leginkább kifizetődő – jegyezte meg. 

Ráadásul a diszkontokkal a saját márkás termékek is megérkeztek, ami ugyancsak befolyásolta az általános kínálatot.

A gyártói márkákhoz képest ezek jellemzően olcsóbb, sok esetben hasonló minőségű, de például kevésbé látványosan csomagolt árucikkek, amelyekre tömegek szoktak rá rövid idő alatt – mondta a szakértő.     

Jött a válság, összement a választék

Ezekre a folyamatokra pedig látványosan rányomta a bélyegét a pandémia, az energiaválság, az inflációs robbanás, magával hozva a termékpályák változását, a nyitvatartás korlátozását, vagy épp az online boltok előretörését.

A válság még inkább arra késztette a fogyasztókat, de a kereskedőket is, hogy árgus szemekkel figyeljék, mi mennyibe kerül és ehhez igazítsák a készletgazdálkodást. 

A cégek még nagyobb választékszűkítésre kényszerültek, egyszerűen azért, mert kevesebbet vásárolnak az emberek. Figyelik a piacot és inkább azokba a termékekbe fektetnek be, amelyek a legjobban fogynak.

A kereskedelem egyébként is pörgős jellege mellett ezzel egyfajta kényszerhelyzet alakult ki, ennek voltunk szemtanúi az elmúlt két-három évben, ami a gyártókat is ugyanúgy érintette – összegezte Vámos György. 

A vásárló szigorú és van választása

Egy biztos: az életmódbeli változások mellett mára az árérzékenység alapvetően meghatározza a fogyasztási szokásokat. 

Vagyis már nem elsősorban az élményszerzés a fontos, bár a boltok látogatói továbbra is érzékenyek a szolgáltatás színvonalára, csak ez számukra már szorosan összefügg az árakkal is. 

Az a kereskedőknek is elemi érdeke, hogy a fogyasztás újra meglóduljon, nőjön az értékesített árumennyiség. A vásárló szigorú és ma már könnyebben vált, sok a lehetőség egy lakókörnyezeten belül is. Ezért elsődleges, hogy meg kell fontolni minden áremelést – húzta alá a szakértő.

Hívószó lett az akció

A magyarokra egyébként is jellemző, hogy még ha az anyagi lehetőségei meg is engedik a drágább terméket, akkor is zsigeri berögződése, hogy felfedezi és él az olcsóbb lehetőséggel. Mára sorsdöntő lett az árváltozás, a kispénzű rétegeknél vagy a nyugdíjasoknál különösen – mondta az Economxnak Bubenkó Csaba. 

Az Egyenlő.hu elnöke példaként említette, hogy az internet világában a nyomtatott reklámújság már szinte luxuskiadásnak számít, ám a cégek pontosan tudják, hogy az idősek folyamatosan böngészik az akciós szórólapokat.

Nem restek elutazni egy másik üzletbe, ha ott olcsóbban kapható egy termék – jegyezte meg, rámutatva: ezért van olyan lánc, ahol hetente egyszer nyugdíjas kedvezményt kínáltak a pénztárnál, amire tömegek keresték fel ezeket az üzleteket.

A piac is kiveti a nyerészkedőket

Ez szerinte vásárlóbarát, és kisebb haszonnal is nagyobb bevételt eredményez.

Azok a cégek, amelyek érzékenységet mutatnak a megélhetési nehézségekre, és kellően rugalmas üzletpolitikával továbbra is elsősorban a vevőkre koncentrálnak, képesek túlélni a válságosabb éveket – fogalmazott.

Sőt, szerinte nemcsak a vásárlók, hanem maga a piac is kíméletlenül szelektálja azt a versenytársat, amelyik a nyeresége érdekében ragaszkodik az elavult üzletpolitikához, akár a költséges túlkínálathoz, és a fogyasztón hajtaná be ennek veszteségeit.