Bár jogvédelmet kért a szolidaritási adó miatt indított perben a Fővárosi Önkormányzat, július 4-én a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forintos inkasszót vetett ki ár – emlékeztet a Népszava. A Fővárosi Közgyűlés júniusi utolsó ülésén fogadta el a hitelkeret 40 milliárd forintra emelését.

Kormányzati sarcok nélkül tavaly jelentős működési többlet jött volna ki – mondja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, utalva arra, hogy a kormány és a főváros „harca” tovább zajlik.

Tarlós István volt főpolgármester többször is kijelentette, hogy elődjétől Demszky Gábortól 251 milliárd forintos hiánnyal vette át Budapestet, míg utódjának Karácsony Gergelynek 200 milliárd tartalékkal adta át a városi kasszát. Majd azt is hozzátette, hogy azóta 107 milliárd forinttal nőtt az önkormányzat iparűzési adóbevétele.

Tarlós István: ha bekövetkezik a csőd, abban messze nem ártatlan a városvezetés

A korábbi főpolgármester szerint Karácsony Gergelynek sem lenne dicsőség, hogy az egyesített főváros 150 éves fennállása óta először az ő regnálása idején dőlne be Budapest. Hozzátette, azt azonban nem tudja, mennyire igaz a közvetlen csődveszély. Úgy látja, a jelenlegi városvezetés nem a matematika szabályai szerint bánik a számokkal. Bővebben >>>

Varga Mihály pénzügyminiszter a Fővárosi Törvényszék szolidaritási hozzájárulás-perben hozott elsőfokú ítéletét kommentálva azt mondta, hogy „a főváros 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, az iparűzési adóbevételei pedig az idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot”.

Varga Mihály: Karácsony Gergely nem akar adót fizetni

A Fővárosi Törvényszék visszautasította a főpolgármester keresetét, amelyben az adófizetés alól akart kibújni – így szól a pénzügyminiszter mai Facebook-posztja, amely alá azt írta, az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot. Bővebben >>>

Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes ezekre válaszul azt mondta a lapnak, soha nem állították, hogy üresen vették át a kasszát:

2020. január elsején 186,2 milliárd forint különféle, folyó beruházásokra le nem kötött pénz volt a fővárosi önkormányzat folyószámláján. Az idén január elsejére ez az összeg 10,1 milliárd forintra apadt. A kettő között 176,1 milliárd forint a különbség. Ez valóban tetemes összeg

– mondta el Kiss Ambrus.

Rámutatott, ha a folyó évi működési bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a hiányt a korábbi években felhalmozott maradványból kell fedezni. Ha a deficit tartósan fennáll, akkor a tartalék törvényszerűen elfogy egy idő után. Most értünk el ide.

Hozzátette, tavaly 38 milliárd forint működési többlettel zárták volna az évet a kormányzati elvonások nélkül. Idén pedig a fogyasztás visszaszorításával és az energiabeszerzés Budapest által alkalmazott modelljével 36 milliárd forint megtakarítást sikerült elérni az első félévben az energiaszámlákon. Az elmúlt években több olyan külső körülmény befolyásolta a fővárosi gazdálkodást, amelyekkel Tarlós István idején nem kellett számolni.

Utalt a világjárványra, amelyet gazdasági válság követett, Oroszország ukrajnai támadására, amely  erősen befolyásolta a piaci folyamatokat, és az energiaárrobbanásra illetve az elszabaduló inflációra.

Minderre rakódtak rá a kormány tudatos önkormányzat és főváros ellenes intézkedései

 

  • az iparűzési adó felezése,
  • a gépjárműadó elvonása,
  • az önkormányzati cégek díjtételeinek befagyasztása,
  • az ellenzéki vezetésű településeket és azok közszolgáltató társaságait mellőző állami támogatási rendszer és persze a szolidaritási hozzájárulás mértékének elképesztő ütemű emelése. Ez utóbbinál a 2018-ban még alig 5 milliárdos tétel az idei évre 58 milliárd forintos elvonássá, jövőre várhatóan 75 milliárdos sarccá hízik.

 

A szolidaritási hozzájárulás mellett a másik nagy kiadás a közösségi közlekedés.

2019-ben a költségek 41 százalékát fedezte a jegyárbevétel, 53 százalékát fizette a főváros, 6 százalékát az állam. Most a költségek 70 százalékát állja az önkormányzat, 24 százalékát az utasok, míg az állami támogatás változatlan maradt. Ez önmagában 80 milliárdos lyukat ütött a főváros költségvetésen.

45 milliárdot tett ki a munkaerő megtartása miatt szükségszerű béremelés, de jelentős tétel a kormány gazdaságpolitikája miatt elszabaduló kamatfelár is, amit – hangsúlyozta Kiss Ambrus – a régi, még Tarlós idejében felvett hitelek után kell fizetnie a fővárosi önkormányzatnak. Ez önmagában 23 milliárd forintos tétel.

Ha ezt a négy elemet – szolidaritási hozzájárulás, béremelés, közösségi közlekedés és kamatok – összeadjuk, akkor 210 milliárdos többletkiadást kapunk, amit csak gondos takarékossági intézkedések árán, illetve az iparűzési adóbevételek növekedése révén tudott kifizetni a város.

Nem a kormányon múlik, hogy Budapest hozzájut-e közvetlen EU-s forrásokhoz közölte

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Napi.hu videó podcastjában. A fővárosi képviselő hangsúlyozta, hogy nemrégiben is nyertek egy EU-s pályázaton 2 milliárd forint támogatást bérlakás programhoz, de összesen 4-5 milliárd forintnyi nyertes pályázati forráshoz jutott hozzá már a főváros. Kiss hozzátette, hogy ugyanakkor ez arányait tekintve töredéke annak, ami járna Budapestnek a Területfejlesztési Program keretein belül, mert onnan 80-86 milliárd forintnyi támogatást kellene kapniuk. Bővebben >>>