A példátlan gazdasági összefonódás Magyarország és Németország között nagyon szilárd alapot ad a jövőbeli együttműködéshez – mondta a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke.

Sávos András a DUIHK csütörtöki Budapesten tartott évnyitó estjén kiemelte: a két ország közötti áruforgalom értéke a rendszerváltás óta 14-szeresére, 68 milliárd euróra nőtt, amely a magyar hazai össztermék (GDP) egyharmada. Mintegy 2400 német irányítású vállalat 250 ezer embernek ad munkát, az általuk megtermelt hozzáadott érték a GDP egyhetede, 14-15 százalék, beruházásaik értéke tavaly elérte a 1000 milliárd forintot.

Hangsúlyozta: a DUIHK platformot biztosít a párbeszéd fenntartására és szakmai szervezet fő célja, hogy ez a dialógus a jövőben is megmaradjon.

A tavalyi évet jellemző bizonytalanságok - háborúk, geopolitikai feszültségek, növekedés és infláció körüli kérdések - idén sem mérséklődnek, ebből a szempontból az idei év sem lesz könnyebb, mint a 2023-as.

A DUIHK minden gazdasági szereplő számára tervezhető, kiszámítható szabályozási környezetet és stabil növekedésbarát gazdaságpolitikát szeretne

– húzta alá a szervezet elnöke.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja arról beszélt, hogy a 934 tagot számlaló szakmai szervezet idei célja, hogy kiálljon a vállalatok versenyképessége és az optimális befektetési környezetet biztosító keretfeltételek javításáért.

A rendezvényen Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója a azt hangsúlyozta: szükség van a párbeszédre, hiszen a kiszámíthatatlanság évtizedét éljük, a globális gazdasági környezet olyan kihívások elő állított minket, amire nem voltunk felkészülve, mint a világjárvány, energiaválság, vagy elszabaduló infláció. 

A vezérigazgató elmondta: a Magyarországra érkező külföldi beruházások értéke a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a 2022-es rekordhoz képest is duplájára, 13 milliárd euróra emelkedett. Az így létrejött munkahelyek száma 30 százalékkal, 20 ezerre emelkedett, ami szintén új csúcsot jelent.

A kormány mindent megtett, hogy az ország elsődleges befektetői célponttá váljon - húzta alá Joó István.

Egységesítették az szja-t, az EU legalacsonyabb társasági adóját vezették be, csökkentették a munkára rakodó közterheket és elfogadták az EU legrugalmasabb munka törvénykönyvét, német mintájú duális szakképzés mellett. Magyarország Európában egyedülálló politikai stabilitással rendelkezik.

Beszélt arról is, hogy az ország a keleti és a nyugati befektetők találkozási pontjává vált, és ez kézzelfogható előnyökkel járt: rövidültek az ellátási láncok, ami a kockázatok és a költségek csökkentéséhez, valamint a vállalatok karbonlábnyomának mérséklődéséhez vezetett.

A befektetési döntésekben a hangsúlyt a kormány a magas hozzáadott értékű, alacsonyabb energia- és munkaerőigényű beruházások megvalósítására helyezi, valamint fókuszba kerülnek az ország déli területei.

Joó István szerint a nehézségek ellenére a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödtek, a járműgyártás mellett a távközlési és a kiskereskedelmi szektort hozta fel példaként.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a kormány tovább dolgozik azon, hogy a magyar és a külföldi vállalatok munkaerőigényét minél jobban szolgálják ki, amit a felsőoktatási és szakképzési rendszer átalakítása is szolgál. Tavaly 39 százalékkal nőtt az MTMI (Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai Tudományterületek) szakra jelentkezők száma. (via MTI)