Az augusztusban készített felmérés hét országra – Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország – terjedt ki, az eredmények alapján pedig a fiatalok hajlandóbbak lennének az idősebb generációnál arra, hogy nagyszabású változásokat hajtsanak végre az életmódjukon, melyekkel hozzájárulhatnak a klímaváltozás enyhítéséhez. Azonban kisebb gesztusok kevésbé meggyőzőek.

A The Guardian számára készült felmérés arra is rámutatott, hogy a fiatalok jövőbe vetett reményeit megingatta a mostani gazdasági visszaesés: több mint felük attól tart, nem lesz saját otthona a következő tíz évben.

A 18-24 évesek jelentős kisebbsége pedig úgy érzi, a gazdasági aggályok visszatartják őket abban, hogy ugyanezen időn belül családot alapítsanak.

28 százalékuk pedig hajlandó lenne kevesebb gyermeket vállalni a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében annál, mint amennyit egyébként szeretne. A 25-34 évesek 30 százaléka vállalkozna ugyanerre. Az idősebb generációk 19-13 százalékos arányban állnak hozzá ugyanígy a gyermekvállaláshoz.

Nem hisznek a gondtalan nyugdíjas években, de az inflációra sem bízzák a pénzüket

Kemény munka, megtakarítás, korai nyugdíj. A legtöbb ember ezt a hármat akarja elérni az élete során. A fiatalabb munkavállalók azonban úgy tűnik, ebben (is) formabontók.
Bővebben--->

A fiatal válaszadók 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közlekedne, vagy már így is tesz. A 65 év felettiek 45 százaléka válaszolta ugyanezt. A fiatalok 41 százaléka váltana elektromos autóra, míg az időseknek csak a 21 százaléka.

Az étrendjükből ugyanakkor csak a fiatalok 21 százaléka zárná ki teljesen a húst és a tejtermékeket. Ez nem sok, ugyanakkor még így is több, mint az idősebbeknél, akik csak 17, illetve 13 százalékban lennének vegánok. Szintén a fiatalabb generációkra jellemző inkább az is, hogy többet fizetnének a repülőjegyekért, valamint, hogy csak használt ruhákat vásárolnának (30, illetve 35 százalék).

A kisebb változtatásokra ugyanakkor az idősebb generációk a fogékonyabbak: ők ugyanis nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy elhagynák az egyszer használatos műanyagot, zöldterületet alakítanának ki a saját otthonukban, illetve csak szezonális termékeket fogyasztanának.

Ugyanakkor a fiatalok jóval nagyobb arányban támogatnák a klímavédelemmel kapcsolatos radikális kormányzati intézkedéseket. A belső égésű motorral rendelkező autókat például a 18-24 évesek 46, a 25-34 évesek 42 százaléka tiltaná be.

Az 55-64 évesek 28 százaléka és a 65 év felettiek mindössze 22 százaléka támogatná ezt.

Szintén nagyobb arányban támogatná a fiatalabb generáció a hús- és tejtermékekre vonatkozó kormányzati korlátozásokat, továbbá az üzemanyagadó jelentős emelését.

A csomagolásokra vonatkozó szigorításokat, a több fa ültetését célzó intézkedéseket, a az energiahatékony házakra vonatkozó szigorú intézkedéseket az idősebb korosztály inkább, vagy a fiatalokkal majdnem ugyanakkora irányban támogatná.

Az éghajlati válsággal és annak várható hatásaival kapcsolatos félelmek tekintetében viszont alig van korkülönbség: a fiataloktól a legidősebb válaszadókig minden korosztály több mint 70 százaléka nagyon vagy meglehetősen aggódik.

Szintén korosztálytól függetlenül 64 és 72 százalék közötti arányban értenek egyet abban, hogy a világ éghajlata az emberi tevékenység következtében változik, ugyanakkor a legfiatalabbak kevésbé gondolják úgy, hogy annak okai nem antropogén eredetűek.