A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás erősen kitett az éghajlatváltozás hatásainak, a szezonalitás növekvő ingadozásai megzavarják a gazdálkodási ciklusokat, miközben jelentős kihívásokat jelentenek a változó esőzési minták és a szélsőséges időjárási események, például hőhullámok, aszályok, viharok és árvizek.

A közös agrárpolitika célja annak biztosítása, hogy a gazdálkodók ellenállóbbá váljanak az éghajlati bizonytalansággal szemben, ugyanakkor csökkentsék a kibocsátást és mérsékeljék az éghajlatváltozást – fogalmazza meg az Európai Unió közös agrárpolitikai célkitűzéseiben.

Kapcsolódó

Kulcsfontosságú a gázok kibocsátásának visszafogása

A mezőgazdaságnak rendkívül fontos szerepe van az éghajlatváltozás mérséklésében: a termőföldeken található kultúrnövények, sövények és fák fotoszintézis révén megkötik a szenet a légkörből, míg a megfelelően kezelt talajok és a gyepek védelme hosszú távú szén-tárolást biztosítanak.

Ugyanakkor a mezőgazdaság az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának mintegy 11 százalékát is adja az EU-ban – az energia, a közlekedés, a lakossági és a kereskedelmi szektor mögött. A mezőgazdasági gyakorlatokhoz az üvegházhatású gázok két típusa kapcsolódik:

  • metán (CH4) – az állatállomány emésztési folyamataiból, trágyakezelésből és rizstermesztésből;
  • dinitrogén-oxid (N2O) – mezőgazdasági talajokból szerves és ásványi nitrogéntrágyázással, trágyakezeléssel.

Az Európai Unióban egyébként a mezőgazdasági ágazat 24 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990 és 2021 között.

Kihívás előtt a kutatók

Hiába próbálták a klímaváltozást sokan és sokáig hoaxnak beállítani, immár tagadhatatlan tudományos tény, hogy kőkemény munka vár az egész emberiségre ahhoz, hogy fenntartsuk jelenlegi életminőségünket, s ebben komoly szerepe van a mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak is. Hiszen egyre komolyabban foglalkoztatja a globális társadalmat a kérdés, hogy ha ilyen szélsőséges időjárás pusztít a világban, ha továbbra is hosszú, forró, aszályokkal, villámárvizekkel teli időszakokkal kell szembe néznünk, mit fogunk enni? Mi lesz a búzával, a gabonával, lesz egyáltalán a későbbiekben kenyerünk?

„Hosszabb távon a tartósan száraz, aszályos évek olyan növényeket igényelnek, amelyek képesek alkalmazkodni a magas átlaghőmérséklethez. Ez különösen nagy kihívást jelent a kutató-fejlesztő cégek számára, mivel 5-10 évre előre kell tekinteni, és fel kell mérni, hogy az éghajlat milyen növények termesztését teszi majd lehetővé. Jelentősen megnő az öntözés országos kiterjesztésének szükségessége is. Ha megnézzük a mediterrán régiót, szinte elképzelhetetlen a növénytermesztés öntözés nélkül, és ez az aszályos években kiemelkedő jelentőségű lesz” – nyilatkozta lapunknak a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója. Sergii Kharin hozzátette, a gazdálkodók számára ez általában azt jelenti, hogy

egészséges és tápláló élelmiszert kell biztosítaniuk a világ növekvő népességének ezen a tájon, és nyereségesnek kell maradniuk, hogy a jövőre nézve is termelhessenek.

A szárazságtűrő növények mellett tehát a hangsúly azon hatékony módszerekre helyeződik, amelyekkel rövid és hosszú távon kevesebb erőforrással ugyanannyi földterületen többet lehet termelni.

Mi lesz így a kukoricával?

A Corteva vezetője szerint a magyar gazdáknak jelenleg még nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük

  • az utóbbi évek egyre szélsőségesebb időjárása,
  • a szomszédos háború gazdasági hatásai
  • és a terményárak hektikus ingadozása miatt.

Kiemeli, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) 2023-ra és 2024-re vonatkozó statisztikai jelentése szerint az idei és a tavalyi szezonban a kukorica vetésterülete jelentősen elmarad az 1 millió hektártól, mivel az elmúlt évek aszályos időjárása miatt csökkent a gazdák vetési kedve. 

A gabonatermesztés minden bizonnyal stabil marad – mondja lapunknak Sergii Kharin –, mivel az őszi vetésű növény várhatóan elegendő csapadékot kap és hasznosít ősztől tavaszig. A piaci visszajelzések szerint az őszi gabonafélék vetésterülete a következő években növekedni fog, míg a kukorica vetésterülete tovább csökkenhet. A gabonatermesztés területe tehát összességében várhatóan nem csökken, hanem az egyes kultúrák területének aránya fog változni. A gazdálkodók nyitottak az alternatív növények termesztésére, valamint a keresletet tekintve várhatóan a prémium minőségű búza vetésterülete is növekedni fog az országban.

Globális szinten a gabonafélék, olajos magvak és bioüzemanyagok iránti rekordkereslet 2024-ben is folytatódik.

Ez biztató jel lehet a magyarországi gabona- és olajosnövény termesztők számára.

Itthon esik a gabona termésátlaga

Ha a magyarországi termésátlagokat nézzük, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 és 2023 között

  • a kukorica termésátlaga 8,5 százalékkal,
  • a napraforgóé közel 6 százalékkal,
  • a repcéé pedig 8 százalékkal

maradt el a 2014 és a 2018 közötti termésátlagtól az elmúlt évek aszályos időjárása miatt. 

Kép: Economx

„Ugyanakkor azok a gazdák, akik innovatívak, nyitottak az új megoldásokra, és olyan hibrideket választottak, amelyek aszályos körülmények között is jól teljesítenek, sokkal jobb teljesítményt értek el” – húzta alá Sergii Kharin. Ha alapul vesszük a rendkívül aszályos 2022-es évet – folytatta a vállalat vezetője –, és megnézzük, hogy abban az évben a Corteva saját nemesítői kísérleteiben hogyan teljesítettek azok a Pioneer kukorica hibridek, amelyeket ezt követően 2023-ban és 2024-ben piacra hozott Magyarországon a vállalat, akkor jól látható az előrelépés, ugyanis ezek a legújabb kukoricák átlagosan 3-4 százalékkal nagyobb termést adtak, mint az azonos tenyészidőbe tartozó korábbi hibridek.

A Corteva vezetője kiemelte, hogy a nagy mezőgazdasági vállalatok egyre inkább a kutatás-fejlesztésre összpontosítanak, olyan hibridek fejlesztésére, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozással szemben, valamint olyan növényvédő szerek fejlesztésére, amelyek segítenek a gazdáknak az aszályos körülmények következményeinek kezelésében. A Corteva továbbra is jelentős beruházásokat hajt végre annak érdekében, hogy innovatív megoldásokat kínáljon a gazdálkodóknak, amelyek lehetővé teszik számukra a hatékonyság javítását, miközben kevesebből többet termelnek. A cég naponta közel 4 millió dollárt fektet a kutatásba és olyan megoldások kifejlesztésébe, amelyek segíthetnek a gazdáknak hatékonyan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Last minute döntéseken múlik, hogy mi kerül az asztalra

Az árak miatt a gazdák kis túlzással csak reggel döntik el, hogy mit vetnek el délután, de a magatartásuk érthető, hiszen ők is profitban gondolkodnak – hangzott el a Corteva mezőgazdasági háttérbeszélgetésén. Bővebben→