Magyarország igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ami azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része feloldható, Magyarország akár 10,2 milliárd euró körüli megtérítést is igényelhet – tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.

Az uniós végrehajtó testület közölte: Magyarország megtette a vállalt intézkedéseket, emiatt a bizottság úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő elővárások teljesülnek a bírói függetlenség tekintetében.

Kapcsolódó

Orbán Viktor emeli a tétet, de a taktika visszaüthet

A visszatartott uniós pénzek fele megérkezhet, a magyar miniszterelnök pedig arcvesztés nélkül tehet engedményeket Brüsszelnek. Ám az Európai Bizottság tanulhat a hibákból: az egyhangúságot igénylő döntéseknek így meg lehetnek számlálva a napjai.
Bővebben--->

„Magyarország olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek jelentősen megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét az országban. Ez a reform megfelel a Magyarország helyreállítási tervében tett kötelezettségvállalásoknak” – fogalmaztak.

Ismét dönhetnek a blokkolásról

A tagállamoknak a kohéziós politika teljes időtartama alatt biztosítaniuk kell az előfeltételek teljesülését. Ha a testület bármikor úgy ítéli meg, hogy a szükséges előfeltételek már nem teljesülnek, ismét dönthet a finanszírozás blokkolásáról – figyelmeztettek.

Az uniós bizottság közölte: fenntartja a költségvetési feltételességhez kapcsolódó intézkedéseket, Magyarország ugyanis nem foglalkozott a jogállamiság elvei megsértésének kérdésével. Ez azt jelenti, hogy a 6,3 milliárd euró összköltségvetésű három kohéziós politikai program továbbra is felfüggesztve marad.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő forrásokkal kapcsolatban azt írták, hogy Magyarország 27 szupermérföldkő teljesítése mellett kötelezte el magát az unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében.

Szupermérföldkövek 

A tervben szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó négy szupermérföldkő, amelyek a fentiek alapján megfelelnek a Magyarországtól kért intézkedéseknek, valamint 21 olyan szupermérföldkő, amelyek megfelelnek a költségvetési feltételrendszer mechanizmusa szerinti korrekciós intézkedéseknek. Tekintettel arra azonban, hogy a szupermérföldköveket Magyarország még nem teljesítette maradéktalanul, jelenleg nem lehet jóváhagyni a teljes összegre vonatkozó kifizetési kérelmet.

 

A Magyarország számára zárolt finanszírozás összesen mintegy 21 milliárd eurót tesz ki.

Közölték továbbá: annak ellenére, hogy Magyarország előre lépett az igazságszolgáltatás függetlensége terén, továbbra is aggályok merülnek fel az „úgynevezett gyermekvédelmi törvényével, a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatokkal kapcsolatban”. Jogorvoslatra van szükség továbbá az Integritás Hatóság megbízatása, a közvagyon-nyilatkozatok és a közérdekű vagyonkezelők helyzetét érintően is – írták. Amíg ezeket az aggályokat Magyarország nem oszlatja el, a testület több program esetében nem tudja megtéríteni a kapcsolódó kiadásokat, illetve nem tudja javasolni a források zárolásáról szóló intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését – tették hozzá.

Navracsics: Idén ezzel büszkélkedhetünk

„Tavaly ilyentályt, az év vége felé annak örülhettünk, hogy fél év megfeszített tárgyalássorozata után sikerült aláírnunk és elfogadtatnunk minden olyan dokumentumot az Európai Bizottsággal, illetve a Tanáccsal, amelynek eredményeként elekerültük azt, hogy Magyarország elveszítse az uniós forrásokat.  Az idei év végén azzal az eredménnyel bszkélkedhetünk, hogy újabb egy év kemény tárgyalásai után az Európai Bizottság elismerte, hogy teljesítettük az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket” – így Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.

Mint rámutatott: „ez annak a lehetőségét adja meg nekünk, hogy közel 4000 milliárd forint európai uniós forrás felhasználása nyíljon meg számunkra. Magyarország az európai uniós forrásokat egyik legeredményesebben felhasználó tagállam, így colt ez a most záruló 2014-2020-as pénzügyi időszakban, és biztos vagyok benne, hogy így lesz ez a 2021-2027-es időszakban is. 

Úgy folytatta: „számos olyan célunk van, amit meg akarunk valósítani, amelynek végre hozzáláthatunk a megvalósításához. Az Európai Bizottság döntése azt is eredményezi, hogy a kohéziós pénzek és a helyreállítási alap pénzei a jövőben olyan célok megvalósulását szolgálhatják, amely erősebbé teszi a magyar gazdaságot, boldogabbá tesz az embereket.”