Az elszegényedő magyarok lyukat ütöttek a költségvetésen, fenyeget a szürkegazdaság

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartás bevételi oldalán 36 515 741 millió (kicsivel több mint harminchat és félezer milliárd) forint szerepel. Ebben többek között benne találhatóak

a gazdálkodó szervek befizetései, így például

• a társasági adó (1 013 milliárd forint),
• a kisvállalati adó (183,4 milliárd forint), vagy épp
• a kiskereskedelmi adó (242,3 milliárd forint),

a fogyasztáshoz kapcsolt adók, így

• az általános forgalmi adó (6 981 milliárd forint),
• a jövedéki adó (1 359 milliárd forint), illetve
• a pénzügyi tranzakciós illeték (333 milliárd forint),

és a lakosság befizetései, például

• személyi jövedelemadó (3 996 milliárd forint) és
• illeték befizetések (240,7 milliárd) formájában.

A kiadási oldalon 41 109 116 millió (valamivel több mint negyvenegyezer milliárd) forint szerepel. Ebben többek között benne van

• a közmédia támogatása (109 milliárd forint),
• a lakástámogatások (444 milliárd forint),
• a családi támogatások (404 milliárd forint),
• a Rezsivédelmi Alap költségvetési támogatása (1 168 milliárd forint),
• a Honvédelmi Alap központi támogatása (264 milliárd forint),
• a kamatkiadások (2 764 milliárd forint), valamint
• a nyugellátásokra (5 759 milliárd forint) szánt keret. 

Így az államháztartás központi alrendszerének 2023-as teljesítménye mínusz 4 593,3 milliárd forint.

Bizonyságot nyert az a jóslat is, hogy jókora hiányt könyvelhet el a gazdasági kormányzat az elmaradó áfabevételek miatt, még úgyis, hogy inflációval sújtott volt a tavalyi év is. De vajon hiba okozta, hogy 2023 elején jelentősen több bevételt várt az áfából a kormányzat? – tettük fel a kérdést Regős Gábornak, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzőjének. 

A tervezettől elmaradó áfa-bevétel a szakértő szerint több okra vezethető vissza. Először is bár az év egészére vonatkozóan nem ismerjük a GDP-adatokat, de az látszik, hogy

a várt 1,5 százalékos növekedés helyett egy 0,4-0,6 százalék közötti visszaesést szenvedett el a gazdaság – nem kis részben az alacsonyabb fogyasztás miatt.

Az év első 11 hónapjában

a kiskereskedelmi forgalom volumene összességében 8,7 százalékkal mérséklődött.

Ebben több tényezőnek van szerepe:

• a 2022 első félévét jellemző transzferek miatti magas bázisnak,
• az év első háromnegyedében jellemző reálbércsökkenésnek,
• illetve a háztartások óvatosságának.

Regős Gábor arra is kitért, hogy az áfa-befizetések éves szinten mindössze 5,1 százalékkal emelkedtek.

– magyarázta a Gránit Alapkezelő elemzője.

Az áfa visszautalások növekménye ennél nagyobb, 9,4 százalék volt, ezt részben magyarázhatja a vállalkozások gyorsabb visszaigénylési gyakorlata, amelyet a kedvezőtlenebb likviditási helyzet (magasabb kamatkörnyezet) indokol. Így összességében az áfa-bevételek a magas infláció ellenére is alig növekedtek - tette még hozzá.

Ugyanakkor azt a szakértő sem titkolta, egy ezermilliárd forintos elmaradás költségvetési szinten jelentős tétel:

a pénzforgalmi deficit 4593,4 milliárd forintjának több mint az ötöde, azaz jelentős részben magyarázza a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt.

Decemberi kutatások szerint mindössze

a háztartások 3 százaléka élt a hitel- vagy kölcsönfelvétel lehetőségével,

így nem meglepő, hogy a gazdasági szakértők szerint a fogyasztás növekedésének eléréséhez a bankokra nagy szerep hárul, elengedhetetlen a bankok új kamat-, hitelpolitikája, olyan konstrukciók megalkotása, amelyeket szívesen használna fel a lakosság.

Ezzel kapcsolatban Regős Gábor közölte, a fogyasztás beindulásához több dolog szükséges, és ebből csak az egyik a hitelezés felfutása, ezen kívül szükséges a háztartások óvatossági motívumának oldódása, illetve a jövedelmi helyzet javulása. Ez utóbbi az infláció mérséklődésével már megkezdődött, de fontos szerepe van benne az idei béremeléseknek.

– magyarázta.

Ahogy fogalmazott, a kamatkörnyezet már csökkenésnek indult, azonban innen még három lépes van a hitelezés felfutásáig:

1. egyrészt kell, hogy az alacsonyabb kamatteher megjelenjen a fogyasztási hitelekben (mivel még a kamat csökkenő pályán van, ezért ez folyamatos feladat);
2. másrészt pedig hogy erről az ügyfelek is értesüljenek, azaz tudjanak róla, hogy már mérsékeltebb a kamatkörnyezet;
3. harmadrészt pedig szükséges továbbá, hogy a gazdasági helyzet megítélése kedvezőbb legyen, azaz a háztartások merjenek hitelt felvenni, kevésbé legyenek óvatosak.

Összességében tehát az elemző szerint szükséges a nagyobb fogyasztói bizalom, amiben szerepe van a jövedelmi helyzet megítélésének, avagy az alacsonyabb inflációs érzetnek és a magasabb béreknek. Ezt azzal magyarázta, hogy ha a hitelezés láb gyengébb, akkor a fogyasztás is lassabban indul be, bár ettől még a reálbérek idénre várható, szemmel is érzékelhető növekedése miatt bőven lehet fogyasztásbővülés 2024-ben.

A lakosság szegényedése visszafogta a költségvetés bevételét

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az Economxnak a napokban arra mutatott rá, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.

S ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy

a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.

Az Oeconomus elemzője hangsúlyozta azt is, hogy mivel egyrészt a magyar adórendszerben nagyobb súly helyeződik a fogyasztást terhelő adóbevételekre (például: áfa, jövedéki adó) a költségvetésben, másrészt 2023-ban a magasabb infláció miatt korrigált a háztartások fogyasztási kiadása, együttesen e két hatás visszavetette a költségvetés forgalmi adókból származó bevételét. Ugyanis 2023-ban éves átlagban 17,6 százalékos mértékű volt a pénzromlás Magyarországon.