A Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlegét, amelyben már szerepelnek a februári adatok is. 

Nézzük a legfontosabb megállapításokat.

Az első két hónapban az előirányzat bevétel 15,6 százaléka érkezett be az államháztartásba: a 38240 milliárd forintból 5974 milliárd realizálódott. Ez egyébként több, mint a tavalyi 5 363 milliárd forint, és arányait tekintve is magasabb a 2023-as 14,7 százaléknál. 

  • A gazdálkodó szervezetek befizetéséből 469,1 milliárd (az előirányzat 12,5 százaléka),
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adókból 1406 milliárd (12,7 százalék),
  • a lakosság befizetéséből pedig 809 milliárd (16,7 százalék) jelent meg a bevételi oldalon. 

Ez egyébként azt jelenti, hogy 2684,1 milliárd forint adót befizettünk már február végéig.

Az viszont továbbra is aggasztó, hogy az általános forgalmi adóból (áfa) kevesebb összeg érkezett be az államháztartásba – még a tavalyinál is kisebb számokat produkált a magyar gazdaság politika szemszögéből a legfontosabb adónem. 

Soha ennyi pénzt nem vettek el a magyaroktól, miért döntött így a kormány?

Kilenc éve nem volt annyi adófajta, mint idén - derül ki egy frissen megjelent kutatásból. Ám hiába az eddigi legsúlyosabb adóprés, februárban rekord hiányt könyvelhetett el az államháztartás. A részletekért KATTINTSON!

Az idei év első két hónapjában 1029,6 milliárd forint gyűlt össze áfából, ez az előirányzat 12 százaléka. Tavaly ilyenkor 1042,1 milliárdnál járt az áfabevétel, 14,9 százalékos teljesítménymutatóval.

A jövedéki adó viszont több, mint tavaly ilyenkor, 221 milliárdról 233 milliárd emelkedett a bevétel, köszönhetően az üzemanyagok adóterhének növelésének is. 

A kiadási oldal viszont alaposan elszállt, tekintettel a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetésének. 

A kormányzat szerint a nyugdíjasok miatt szállt el a költségvetés

Soha nem látott hiányt produkált az államháztartás február végén, aminek kapcsán a Pénzügyminisztérium felelevenítette a nyugdíjasoknak tett ígéretét. De mi az igazság?
  • Az egész éves előirányzatnak a 18,8 százalékát már február végére elköltötte a kormányzat. Ez 7678,8 milliárd forintot jelent.
  • Tavaly ilyenkor még csak 6888,4 milliárd forintnál jártunk, az előirányzat 16,8 százalékánál.  
A drámai helyzetet egyébként a kamatkiadások továbbra súlyosbítják. Február végéig már 855,3 milliárd forintot fizettünk ki, az előirányzat 27,6 százalékát. 

Ugyanakkor a legjelentősebb kiadást a nyugellátások tizenharmadik havi nyugdíjakkal megspékelt kifizetése jelenti. Ez az összeg 1420,6 milliárd forint,

ez a legnagyobb kiadási tételsor az államháztartási mérlegben, az Egészségbiztosítási Alapra például 712,2 milliárd forintot fordítottak eddig.

A nyugellátások célirányzatának 23,6 százalékát fizették ki eddig, tavaly ilyenkor 22,2 százaléknál jártunk (1 279,2 milliárd forint kifizetésénél) - a kormányzat szerint ennek is köszönhető a minden eddiginél nagyobb hiány is. 

Ugyanis a február végi államháztartási mínusz 1703,9 milliárd forintnál jár, ami az előirányzat (-2514,7 milliárd forint) 67,8 százaléka.

Tavaly ilyenkor mínusz 1 525 milliárdnál állt az államháztartási mérleg, 33,2 százalékos szinten. 

Kép: Economx.hu
Egészen döbbenetes képet kapunk akkor is, ha csak a február havi adatokat vizsgáljuk. 

Tavaly a második hónapban összesen mínusz 1381,4 milliárd forintot hozott össze a gazdaságpolitika,

idén egyetlen hónap alatt mínusz 1758,4 milliárd forintot.

Ez egyébként több mint 27 százalékos növekedés. S mindezt úgy, hogy idén februárban magasabb volt az áfabevétel a tavalyinál közel 16 százalékkal; 175 milliárd forintól 204 milliárdra növekedett a fogyasztás utáni adó. Egy hónap alatt 2653 milliárd forint bevétel folyt be, és 4411 milliárd forintot költött el a magyar állam. 

Kép: Economx.hu

Megérkezett a valóság: Magyarország komoly problémákkal küzd

Kiveséztük a jegybank három legizgalmasabb területén tett megállapításait, és érdekességképpen rávetítettük a fiskális oldal kijelentéseit. Itt vannak a részletek.
Idetartozik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a héten közzétette a tavalyi évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában. Ugyanakkor Magyarország az IMD 2023-as globális versenyképességi rangsorában 7 helyet rontva a 39. helyről a 46. helyre esett vissza, továbbá az IMD versenyképességi rangsorát alkotó négy pillér mindegyike a versenytársaktól való lemaradást mutatta.

A 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott Magyarország teljesítménye. Az MNB megközelítése szerint „egy nemzetgazdaság akkor számít versenyképesnek, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.” Ez alapján érdemes három területet részletesen megvizsgálni a jelentésből:

  • a háztartási megtakarítások aktivizálása,
  • kkv stratégia,
  • az állami hatékonyság.