A Magyar Államkincstár (MÁK) féléves adatai szerint bár júniusban újabb adósságrendezésen eshettek át a kórházak,
a költségvetési intézmények lejárt és kifizetetlen adóssága összességében még mindig 79,9 milliárd forintra rúg, amivel jellemzően cégeknek, beszállítóknak tartoznak.
Ez az összeg ugyan jelentősen elmarad a márciusban mért történelmi, 134 milliárd forintos csúcstól, így is bőven meghaladja az elmúlt évtizedek átlagát; ha pedig nem történik további beavatkozás, az év végére újra bőven százmilliárdra nőhet a kifizetetlen tartozás – írta a Népszava azzal, hogy a költségvetési intézmények forráshiánya nem sem csak
- az állami egészségügyi intézményeket fenyegeti,
- a rendőrség
- és a büntetés-végrehajtás évek óta szintén komoly adósságot görget maga előtt.
Júniusban a kórházaknál csökkent a tartozásállomány, 58,2 milliárdról 48 milliárdra mérséklődött az adósság, bár ebben még nem szerepelnek az alapítványi egyetemek klinikái.
Amíg az elmúlt években a nagy adósok listájának az élén szinte kizárólag kórházak voltak, addig a mostani adósságrendezés után a dobogón csak rendőri szerveket találni.
A legnagyobb adósság pedig nem is az Országos Rendőr-Főkapitányságnál, még csak nem is a legnagyobb (fővárosi) kapitányságnál van, hanem a különleges műveletekért is felelős Készenléti Rendőrségnél tartja nyilván a kincstár.
A MÁK adatai szerint
- a rendőrség 23,3 milliárd forintnyi kifizetetlen adósságot görgetett maga előtt,
- a börtönök 4,2 milliárdos adóssággal küzdöttek;
- a kormányhivatalok tartozása az államkincstár nyilvántartása szerint június végén 1,5 milliárd forint volt.
A kormányhivatalok működésébe is évek óta kódolva van egy maximum 3-5 milliárdos adósság, amit képtelen rendezni a kormány. Az, hogy egy közintézmény nem fizeti ki az adósságát, önmagában romboló az üzleti morálra, ám, hogy pont a különböző állami ellenőrzési szerveket magukba foglaló kormányhivatalok nem fizetnek, az ahhoz hasonlítható, mintha a NAV tartozna egy cégnek és ott ellenőrzést tartana - jegyezi meg a lap.
Az adósságállomány 96 százaléka a Belügyminisztérium (BM) költségvetési intézményeinél keletkezett,
hisz az egészségügyet is a BM felügyeli.