Komoly kedvezményt lengettek be a biztosítóknak, de ők többet akarnak

Annak ellenére, hogy immár masszív reálbér-növekedés van, a fogyasztás 5 éve tartó szinte folyamatos csökkenése még nem állt meg – emlékeztetett Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) konferenciáján előadó szakember szerint, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy akkor, hol van a pénz, azt látjuk, hogy jellemzően rövid távú megtakarításokba került a vagyontömeg, a biztosítási és pénztári tartalékoknak nem sikerült olyan mértékben növekedni, mint például az állampapírok vagy a befektetési jegyek állományának. Ez utóbbinál a növekedés akkor sem állt meg, amikor tavaly nyáron a kamatadó mellett immár szocho teher is megjelent az ilyen jellegű megtakarításokban.

Stabil, de nem reál díjbevétel-növekedés

A biztosítási piac éves díjbevétele tavaly 1647 milliárd forint volt, idén az első félévben – fióktelepek teljesítménye nélkül – 871 milliárd forint volt a díjbevétel, a szektorszintű profitabilitás az extraprofit adó ellenére is megmaradt, a tőkefeltöltöttség 200 százalék körüli szintje pedig megnyugtató – jelezte Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezetője. Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) alelnöke ezt árnyalva jelezte: a szektor díjbevétele évek óta az infláció alatt nő, tehátr reálértékben zsugorodik a piac.

Megmozdította a piacot a lakáskampány

A konferencia egyik fontos pontja volt a tavaszi lakásbiztosítási kampány értékelése. Szebelédi Ferenc szerint a lakásbiztosítási kampánynak már a léte is óriási eredmény, a kampányon az ügyfelek csak nyertek. Kovács Zsolt szerint a sikeresség egyik fontos mutatója, hogy

a szerződésállomány 20 százaléka megmozdult – ami azt jelzi, hogy a kampánynak köszönhetően a lakásbiztosítások piaca reflektorfénybe került, a társadalom elkezdett vele foglalkozni.

A másik fontos pont, hogy ár/érték arányban történt előrelépés, s ami szintén cél volt, az albiztosítottság csökkentésében is sikerült eredményt elérni - az egy négyzetméterre jutó biztosítási összeg jelentősen nőtt. A piaci termékek átlagdíja emelkedett, ugyanakkor a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja csökkent a kampányban. 

Ami pedig a jövőt illeti, a miniszteri biztos szerint fontos az NGM által merendelt Századvég kutatás azon eredménye, amely szerint jövőre az emberek 40 százaléka fontolja meg a váltást jövőre. A minisztérium, a jegybank és a piaci szereplők dolgoznak a következő időszak finomhangolásán. Ami már eldőlt, hogy a lakásbiztosítási kampányban a fordulónapot egységesen április 30-ában fogják meghatározni, s változni fog a tájékoztató levelek tartalma. 

Felezhető lesz az extraprofitr-adó jövőre

Kovács Zsolt megerősítette: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretével egyező módon 2025-től a biztosítóknak is módjuk lesz állampapír-vásárlással az extraprofit adójukat csökkenteni, szavai szerint a Mabisz javaslatait is beépítve a szektor nyeresége legalább 50 milliárd forinttal emelkedhet – a javaslat az életbiztosításokat kedvezőbben érintené. Ezek után  meglepetésként hatott, hogy Holló Bence, a Mabisz alelnöke arról beszélt, hogy a szövetség az extraprofit adó teljes kivetését kéri, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé az a kérésük, hogy addig ne kerüljön bevezetésre az etikus Életbiztosítás 2.0 eljárásrend, amíg különadó terheli a biztosítókat. A Mabisz alelnöke önkritikát is gyakorolt: szerinte az extraprofit adó kapcsán nagyon nehéz volt konszenzusra jutniuk, mert ez "nagyon nehéz egy olyan szektorban, ahol nincs 2 egyforma szereplő, ahol minden egyes terméknek más az adó mértéke és minden egyes piaci szereplőnek más a portfóliója."

Mindez annak fényében érdekes, mert miközben minden szereplő - FBAMSZ, MNB, NGM - arról berszélt, hogy milyen jó, hogy immár rendszeres az a negyedévenkénti szakmai egyeztetés, ahol a biztosításszakmai szövetségek, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank tekinti át az aktuális és stratégiai kérdéseket, s együtt próbálnak jobbító megoldásokat találni, Kovács Zsolt megemlítette, hogy

hiszen akkor érdemibb párbeszéd kezdődhetne a javaslatokról. 

A Mabisz alelnöke rámutatott: a tavaly már 123 milliárd forintnyi biztosítási adó és 88 milliárd forintnyi extraprofit adó 2023-ra negyedére vágta vissza a biztosítási szektor nyereségét. A MABISZ tagjai aleélnöke szerint az adóteher torzítja a piac szerkezetét is, mivel gyakorlatilag eltüntette az egyszeri díjas életbiztosításokat, ellehetetleníti a casco üzleti modelljét, és számos további területen is kiárazza az árérzékeny ügyfeleket. Az átgondolást Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke is fontosnak tartotta. Szerinte teljesen értelmetlen, hogy a casco biztosításokat a többi vagyoni biztosítással szemben terhelő 5 százaléknyi plusz biztosítási adó. A munkáltató befizetések adóoldali támogatása az élet- baleset és az egészségbiztosítások további, a jelenleginél sokkal dinamikusabb elterjedését segíthetnénk.

Növekvő alkuszi szerep

Kovács Zsolt emlékeztetett: tavaly nem sokan gondolták, hogy az életágban az új szerzések annak ellenére növekedni fognak, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások a szabályozói változás miatt kiárazódtak a biztosítói kínálatból. A rendszeres díjas biztosítások díjbevétele 52 milliárd forintról 64 milliárd forintra nőtt. Az MNB főosztályvezetője szerint rendkívül kedvező, hogy egy évtized alatt 6,17 évről 10,83 évre nőtt egy-egy életbiztosítás átlagos megtartási ideje. Az életág kifejezetten jól teljesítő szegmensével, a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban a kormánybiztos megnyugtatta a jelenlévőket: a kormány csak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében teszi lehetővé azok lakáscélú felhasználását, a nyugdíjbiztosítások esetében nem.

A nem élet piacon ugyanakkor az összes új szerzés még nem érte el a 2019-es szintet, ám az alkuszi csatornán keresztül közvetített biztosítások növekedni tudott az öt évvel ezelőtti szinthez képest - az ügynök alkusz, többes ügynöki csatornáknak összesített részesedése az összes új szerződésnek 71 százalékát adja. Kovács Zsolt szerint bár nehéz vitatkozni az egyik biztosító vezérigazgatójának véleményével, hogy egyre több szegmensben a biztosítók már nem uralják az ügyfelet, hanem egyre inkább a közvetítőknek vannak ügyfelei, más termékkörökben Magyarországon még sokáig meghatározó lesz a személyesség

A biztosításközvetítői piac bevétele úgy növekszik, hogy a piacon jelenlévő közvetítők, alkuszok száma folyamatosan csökken - egy növekvő tortán egyre kevesebben osztoznak.

Az alkuszi csatorna átlagos bevétele az elmúlt 4 évben 66 százalékkal az átlagos eredmény ugyanakkor 140 százalékkal nőtt, miközben a kumulált infláció 51 százalék volt.

Az EU-s szabályozás akadály lehet

Papp Lajos szerint meglepő lehet, de jelenleg a biztosításközvetítői piacra leginkább az uniós szabályozás jelenti a legnagyobb veszélyt, a szakember véleménye szerint a jelenlegi szabályozási elképzelések (Retail Investment Strategy - RIS) nemhogy hozzájárulnának az ügyfelek jobb pozíciójához, hanem éppenséggel az ügyfelek valódi érdekei ellen hatnak. A magyar jogalkotó e tekintetben jól látja a valóságot – vélekedett az az alkuszszövetség elnöke és szavait osztotta az NGM miniszteri biztosa is, jelezve, hogy a magyar uniós elnökség ugyan a háttérben próbál lépni és tárgyalások is zajlanak az ügyben, de egyelőre ennek kevés a nyilvánnosság elé hozható pontja, ráadásul az új Bizottság még nem állt fel.

 Edukálni kell az embereket

A FBAMSZ elnöke szerint nincsenek könnyű helyzetben a biztosítók, hiszen korántsem nő ugrásszerűen a biztosítási piac, ráadásul a jövedelmezőségükön is nagyot ütött az extraprofit adó. Ugyanakkor az előrelépést az alkuszszövetségi elnök szerint az eddigieknél is komolyabb aktivitás hozhat, többet kell foglalkozni az emberekkel – még akkor is, ha a bankokkal ellentétben a biztosítási szolgáltatásokat nem napi jelleggel veszik igénybe az ügyfelek. Azzal a véleménnyel ugyanakkor vitába szállt Papp Lajos, hogy a biztosítási szektor semmit sem invesztált a technológiai fejlesztésekbe az elmúlt időszakban. Nagyon sok fejlesztésen van túl a szektor, de azt is elismerte, hogy a fejlődés nem áll meg, az ügyfél elvárások folyamatosan és gyorsuló módon változnak, ezeket követnie kell a szakmának.