Lehangoló adatokat hozott a Pulzus Kutatóval közösen végzett vizsgálatunk, melynek során arra voltunk kíváncsiak, hogy milyenek a magyar lakosság olvasási, illetve könyvvásárlási szokásai.

A kutatás apropója egy korábbi cikkünk volt, melyben az Oktatási Hivatal és az Országgyűlés Hivatalának közös mérésének eredményét közöltük. Ezen elemzés szerint a magyar emberek mindössze 15 százaléka olvas rendszeresen, 29 százaléka alkalomszerűen és 56 százaléka egyáltalán nem. A borzasztó adatok láttán nem akartunk hinni a szemünknek, így az Economx a Pulzust Kutatót hívta segítségül, hogy megnézzük, valóban ennyire katasztrofális-e a helyzet.

Kapcsolódó

Diplomás, nyugdíjas, budapesti nő a potenciális olvasó

Röviden összefoglalva: igen. Bár a mi mérésünk sem fest sokkal jobban, de azért egy árnyalattal mégis. Eszerint 2024 augusztusában

a magyar emberek 39 százaléka vesz könyvet rendszeresen a kezébe,

s ha ez nem is sok, azért ez mégiscsak jobb, mint az OH 15 százaléka – és csak remélni tudjuk, hogy a mi mérésünk áll közelebb az igazsághoz. Tovább nézve, a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy alkalomszerűen olvas, 15 százalék pedig egyáltalán nem.

Részletesebben vizsgálva az adatokat azt látjuk, hogy a rendszeresen (40 százalék) és az alkalomszerűen (49 százalék) olvasók között is több a nő az egyáltalán nem olvasók táborában pedig masszív férfi-fölény (19 százalék) látható.

Kép: Economx

A rendszeresen olvasókat az idősebbek között kell keresnünk, ugyanis a 60+-os korosztály válaszolta a legnagyobb arányban (43 százalék), hogy valóságos könyvmoly. Őket követi a 18-39 éves korosztály 39 százalékkal, míg a középkorúak mindössze 35 százaléka vallja magáról, hogy sokat olvas.

Az egyáltalán nem olvasók kategóriájában a 40-59 éves korosztály a legerősebb, tehát a középkorúak azok, akik a legkevesebben forgatják a kötetetket.

Nem meglepő, hogy az igazi könyvmolyok fele (50 százalék) felsőfokú végzettségű, míg az egyáltalán nem olvasók között az alapfokú, tehát még érettségivel sem rendelkező egyének képviseltetik magukat a legtöbben (19 százalék).

Ha földrajzilag nézzük, Budapesten van a legtöbb olvasásmániás, és a községben élők fordulnak el leginkább a könyvektől.

Hiába olvasnak többet a nők, a fiatal férfiak több könyvet vesznek

A következő kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen rendszerességgel vásárolnak maguknak könyvet a magyarok. Lesújtó képet kaptunk a felmérésből: kiderült ugyanis, hogy

  • a válaszadók mindössze 10 százaléka vesz könyvet havonta,
  • 21 százaléka félévente,
  • míg a megkérdezettek 33 százaléka évente,
  • 34 százaléka pedig egyáltalán soha nem vesz magának könyvet. 

Érdekes, hogy ha nemekre bontjuk a válaszolókat, mindkét szélsőséget a férfiak nyerték, ugyanis a havonta vásárolók (13 százalék) és az egyáltalán nem (36 százalék) vásárolók körében is a férfiak vannak többen. Mindez annak fényében meglepő, hogy a rendszeresen olvasók versenyét – ugyan csak egy hajszállal, de – a nők nyerték.

Kép: Economx

Korosztályos bontásban a fiatalok, tehát a 18-39 évesek a legaktívabbak a könyvpiacon (14 százalék), míg a 60+-os generáció 37 százaléka egyáltalán nem vesz könyvet. Itt ismét egy anomáliát láthatunk, ugyan a legtöbbet olvasók kategóriájában az idős korosztály nyert, úgyhogy valószínűsíthető, hogy ők inkább akkor könyvtárba járnak könyvesbolt helyett.

A legtöbb könyvet a középfokúval, tehát érettségivel rendelkezők (13 százalék), míg a legkevesebbet (39 százalék) toronymagasan a még érettségit sem szerzők veszik.

Földrajzilag a vármegyeszékhelyen élők a leglelkesebbek (17 százalék), ha könyvesboltba kell menni, a legtöbben (38 százalék) viszont a községiek kerülik el ezeket az üzleteket.

Tízből nyolc ember szerint eszement drágák a könyvek

Napjainkban körülbelül 5-6 ezer forintba kerül egy könyv – nem kérdés, hogy ez a vásárlónak rettentően sok. Ha gyártói oldalról nézzük, egészen más a helyzet. Nem is olyan régen ugyanis azt nyilatkozta az Economxnek Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, hogy ebből a 6 ezer forintból 10 százalék marad a szerzőnél, a kiadó pedig körülbelül 70-80 százalékot veszít azzal, hogy kifizeti a grafikust, a szerkesztőt, a tördelőt, és ebbe bele kell számítani a kereskedő által leszedett 50-55 százalékot.

Ebben a formában Magyarországon fenntarthatatlan lesz hosszú távon a könyvkiadás.

Ennek kapcsán azt kérdeztük a felmérésben résztvevőktől, hogy drágának találják-e az 5-6 ezer forintos árakat.

A válaszolók brutális többsége, 80 százalék mondta azt, hogy ez túl sok. A nők 87, a férfiak 72 százaléka tartja abszurdnak az árakat.

Kép: Economx

Ennél is magasabb számot mutat a gazdaságilag nem aktív, tehát a nyugdíjas korosztály, 88 százalékuk jelezte, hogy ez így nincs rendben. De a középkorúak és a fiatalok is ítéletet mondtak, míg előbbi 84, utóbbi 74 százalékban jelölte be azt a választ, hogy drágák a könyvek.

Ha iskolai végzettség szempontjából nézzük a kérdést, meglepő, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők közül mondták a legtöbben (20 százalék), hogy egyáltalán nem sok ez a pénz egy kötetért, ami azért furcsa, mert ugye ők olvasnak és vásárolnak a legkevesebbet. Ezzel szemben a csak érettségizettek közül mondták azt a legnagyobb arányban (85 százalék), hogy borsos áron mérik a könyveket.

Településtípus szerint vizsgálva a városiak jelezték a legtöbben, hogy nem engedhetik meg maguknak ezeket az árakat (87 százalék), s meglepő módon – a papíron legjobban kereső – budapestiek végeztek másodikként (79 százalék).

Ennyit tudunk költeni egy könyvre

Ha már ilyen súlyos ítéletet mondott a lakosság a könyvárakról, azt is megkérdeztük, mennyit tudnának kifizetni egy-egy kötetért anélkül, hogy az nagyon megterhelné a pénztárcáját?

A válasznak nem fog örülni a könyvpiac:

az emberek 54 százaléka ugyanis azt mondta, hogy maximum 3 ezer forintot.

13 százalékuk 4 ezret, 7 százalékuk pedig 5 ezret is hajlandó lenne kiadni.

Úgy tűnik, a nők sokkal árérzékenyebbek, ugyanis a hölgyek 61 százaléka maximalizálta 3 ezer forintban, és ahogy nőttek az árkategóriák, úgy csökkent az igennel válaszolók aránya.
Korcsoportos bontásban természetesen a 60+-osok (64 százalék) fizetnék a legkevesebbet, 4 ezret viszont a fiatalok több mint háromszor annyian (20 százalék)lennének hajlandók kicsengetni, mint a nyugdíjasok (6 százalék). 

Kép: Economx

Az 5 és 6 ezer forintos kategóriában a legidősebb korosztály mindössze 3-3 százaléka mondta azt, hogy képes megfizetni ezt az összeget. Ugyanebben az 5-6 ezres kategóriában minden korcsoportot nézve a 12 százalék volt a legmagasabb szám (18-39 évesek), amely azt mutatja, hogy a válaszolóknak ez az összeg nem terhelné meg a pénztárcájukat.

Iskolai végzettség szerint szinte természetes, hogy a diplomások – tehát a feltételezhetően jól keresők – lennének képesek a legtöbbet fizetni a könyvekért, de itt is nagyon alacsony számokat látunk, 5 ezres kiadást csak 16 százalékuk, 6 ezret pedig 11 százalékuk engedhet meg magának.

A két legdrágább kategóriában a budapestiek a leginkább fizetőképesek (9 és 13 százalék), de a 3 ezres, tehát legolcsóbb kategóriában is a fővárosiak vezetnek, valószínűleg azért, mert ők a legaktívabb olvasóközönség.

Újabb szektor kiált állami segítségért − szegényebb lehet az életünk enélkül

A katások kivonása a munkaerőpiacról, a rezsiköltségek emelkedése és az infláció mind felfelé tolta a könyvek árát, ami miatt egyre kevesebb új kötetet veszünk − mondta az Economxnak adott interjújában Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. Bővebben→