A tisztviselők fizetése hivatalosan attól függ, hogy milyen besorolási osztályba kerülnek be – ennek nyomán jár az alapilletmény, illetve különféle egyéb juttatások és pótlékok a munkakörüktől függően. A tisztviselők illetménykiegészítést kaphatnak, ez az alapilletmény 10–50 százalékának felelhet meg, és bizonyos esetekben kaphatnak például idegennyelv-tudási pótlékot, éjszakai pótlékot.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ugyanakkor a 24.hu-nak kijelentette: a bértábla jelenleg semmire nem ad garanciát. A kompetencia, a ledolgozott idő nem feltétlenül irányadó a fizetési fokozatok meghatározásánál. Amíg korábban a szakmai alkalmasság volt a kulcsszó, mára felváltotta a politikai alkalmasság.
Elvileg sávos bérrendszert alkalmaznak, ám a törvény alapján az nem kötelező érvényű.
Így eshet meg, hogy többdiplomás emberek pusztán érettségivel rendelkező vezetők beosztottjai lehetnek, illetve olyan esetek is előfordulnak, hogy a besorolási osztály alapján egymillió forintos bérsávba tartozó munkatársak illetménye ténylegesen nem éri el az 500 ezer forintot.
Hasonlóképp nincsenek garanciák az illetmény-kiegészítésekre sem, ezek a gyakorlatban csak lehetőségek, „adható” kategóriák, a pénzügyi mozgástértől és a vezető tisztviselő jóindulatától függően.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint valótlanságot állított a 24.hu és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők bérezéséről.
A minisztérium reakciója egy hónappal azután jelent meg, hogy a lap megírta, ebben a munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetése a garantált bérminimum (jelenleg bruttó 326 ezer forint) környékén mozog, és az államigazgatást működtető dolgozók körében 2018 óta csak egy ízben, 2022-ben történt általános, 10 százalék körüli illetményemelés.
A minisztérium szerint a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben, így 2020 óta összesen, átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a hivataloknál. A kormányhivatalokban dolgozók bruttó átlagbére 510 585 forint (nettóban 339 190). Közleményük alapján nem igaz az sem, hogy a kormányhivatali dolgozók jelentős része a garantált bérminimumért dolgozna. Ezzel szemben a 34 ezer kormányhivatali dolgozó 98,7 százaléka ennél magasabb illetményben részesül – fogalmaztak.