Új biztosításokat tesz kötelezővé január 15-től a kormány az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletek kiegészítése alapján.

A rendelet szerint a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás keretében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. 

A kivitelezőnek pedig az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie.

A tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás a szakmai előírások és a szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra, valamint az ezzel kapcsolatban felmerülő sérelemdíjakra nyújt fedezetet.

Az elvárt fedezet mértéke az éves nettó jövedelemmel van összefüggésben. Amíg a tervezői felelősségbiztosításnál a 20 millió forint alatti árbevétel esetén 20 millió forintos az éves fedezet, addig az 1 milliárd feletti árbevételnél már évi 200 millió forint.

A kivitelezőknél magasabb árbevételi sávokat határoztak meg, és a fedezetek összege is nagyobb.

A Grantis szakértői felhívják a figyelmet, hogy

a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel, illetve a kivitelezővel munkaviszonyban álló személyek, valamint az alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is.

A biztosítást szerződőként más személy is megkötheti a tervező és a kivitelező javára, amennyiben ők a biztosítottak. Például a foglalkoztató cég is megkötheti a biztosítást a tervezőre.

A tervezőnek a szakmagyakorlási engedély, a kivitelezőnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, hogy a felelősségbiztosítási fedezet fennáll. A tervezőt és a kivitelezőt legalább évente egyszer ellenőrzik, hogy rendelkezik-e felelősségbiztosítással.