A kintlévőség-kezelő legfrissebb kutatásában jogi szempontból vizsgálta a 2023-as portfólióban szereplő követeléseket az előző évi, valamint a 2019-es, világjárványt megelőző adatokhoz viszonyítva.

Kiderült, hogy a magyar lakosság körében több követelést zártak le jogi beavatkozás nélkül tavaly, mint 5 évvel ezelőtt.

Míg 2019-ben a vásárolt követelések 56 százaléka került jogi eljárás alá, ez az arány 2022-ben 44,3 százalékra csökkent, és 2023-ban tovább mérséklődött 43,8 százalékra.

Ha más irányból közelítjük meg a számokat, akkor 2019-ben az ügyek 21,1 százalékát, míg 2022-ben az esetek 29,5 százalékát sikerült lezárni jogi beavatkozás nélkül. 2023-ban a követelések 14 százaléka nem került jogi szakaszra, ám itt számos ügymenet még nyitott.

Nyilvánvalóan felvetődik a kérdés, hogy mi lehet az oka a kedvező tendenciának.

A szakértők szerint ez több tényező eredménye, amelyek összességében hoztak pozitív változást a kintlévőség-kezelő vállalat portfóliójában. Módosítások történtek a szabályozási környezetben és a jogi gyakorlatban is, amelyek befolyásolták a követeléskezelési stratégiákat.
 

Emellett az előzetes elemzések, a jobb minőségű adatok és az ügyfelekkel folytatott szorosabb kommunikáció segít az adósságproblémák korai azonosításában és kezelésében, mielőtt azok jogi lépéseket igényelnének. Az adatok szerepe szintén kiemelkedővé vált, hiszen a vállalatok ma már több és pontosabb adatot kapnak az engedményezőktől, amelyek alapján jobb stratégiákat tudnak kidolgozni, mivel előre láthatóvá válnak az esetleges kihívások.
 
Összességében az EOS szakértői szerint az adatvezérelt döntéshozatal, a jobb ügyfélszolgálat és a fejlett technológiai megoldások teszik lehetővé a kintlévőség-kezelő vállalatok számára, hogy hatékonyabban és gyorsabban reagáljanak az adósságproblémákra, csökkentve ezzel a jogi folyamatok számát.