A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mandátumából fakadóan kiemelten foglalkozik a közbeszerzési eljárások kérdéskörével. A GVH-nál emlékeztettek, hogy az egyik legfontosabb feladat a közbeszerzési kartellek feltárásával, felszámolásával és megakadályozásával elősegíteni a közpénzek tiszta felhasználását.
A kartellek mellett szintén jelentős problémát jelenthetnek az egyajánlatos közbeszerzések.
A versenyhivatal megállapítása szerint a többszereplős, intenzív verseny minden esetben, így a közbeszerzések során is az árak csökkenéséhez vezet. Versenytársak hiányában azonban az ajánlattevő szabadon határozhatja meg a beszerzési árakat, ami hosszú távon rontja a költségvetési források felhasználásának hatékonyságát, így pedig sérti a közérdeket is.
Mi lesz a közbeszerzésekkel?
Érdemes felidézni, hogy Magyarország kormánya tavaly év elején fogadta el a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervet. A cselekvési tervvel az ötödik Orbán-kormány egyik fő célja, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát jelentősen csökkentse, ezzel eleget tegyen az Európai Bizottság irányába tett vállalásainak is. A kormány a cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló 1082/2024. (III. 28.) kormányhatározatban felkérte a GVH elnökét, hogy gondoskodjon három ágazati vizsgálat lefolytatásáról az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására.
A GVH – korábbi tájékoztatásának megfelelően – három közbeszerzési piacot azonosított, melyeken indokoltnak tartja a vizsgálatok megindítását.
Ezek közül elsőként – 2024. szeptember 24-én – az orvosi felszerelések piacán indította meg vizsgálatát a nemzeti versenyhatóság, kiemelten a képalkotó, azaz az MR, a CT, az UH és a radiológiai berendezések beszerzésére fókuszálva.
A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis ezen termékek közbeszerzésein 2019 és 2023 között kimagasló volt az egyajánlatos eljárások aránya.
Razzia: nem csengetnek kétszer
A nemzeti versenyhatóság vizsgálói a gyorsított ágazati vizsgálat megkezdésével – előzetes bírói engedélyhez kötött – előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást is tartottak több helyszínen az elmúlt napokban, melyek során jelentős mennyiségű adatot és információt gyűjtöttek be.
A gyorsított ágazati vizsgálat a versenytörvényben rögzített, piaci problémák feltérképezésére szolgáló eljárás olyan esetekben, amikor a körülmények a verseny torzulására vagy korlátozódására utalnak, és sürgős beavatkozás indokolt az adott szektorban. A vizsgálat során a versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a verseny torzulásának részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket azok kiküszöbölésére.
Az információgyűjtés lezárultát és az adatok elemzését követően a GVH nyilvános jelentésben összegzi a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit. Ennek elkészítésére 30 napja van, amely indokolt esetben összesen kétszer 30 nappal meghosszabbítható.
Az orvosi képalkotó diagnosztikai felszerelések kulcsfontosságú elemeit képezik a korszerű egészségügyi ellátás biztosításának. Az ilyen típusú eszközök lehetőséget nyújtanak az egészségügyi szakemberek számára az egyes belső szervek, csontok és szövetek megvizsgálására és megkönnyítik egyes betegségek és állapotok diagnosztizálását. Fontos szempont továbbá, hogy a legmodernebb orvosi képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzési árai rendkívül magasak lehetnek. A fenti szempontokra figyelemmel a GVH kiemelten fontosnak tartja ezen berendezések esetében az intenzív és tisztességes közbeszerzési verseny biztosítását, a beszerzési árak alacsonyan tartása és a korszerű egészségügyi szolgáltatás garantálása érdekében.
A csökkenő tendencia kedvező jel
Fontos megemlíteni, hogy a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint az egyajánlatos közbeszerződési szerződések számának aránya folyamatosan csökken Magyarországon, ami a piaci verseny élénkülését jelzi. Míg a nemzeti eljárásrendben az ilyen típusú eljárásokhoz kapcsolódó szerződések száma 24,8 százalékról (2022 I. félév) 11,7 százalékra csökkent 2024-ben, addig ugyanebben az időszakban az uniós eljárásrendben folytatott egyajánlatos közbeszerződési szerződések számának aránya 38 százalékról 27,9 százalékra csökkent.