Aki autóval közlekedik, nyilvánvalóan ismeri a forgalmi dugó fogalmát, netán retteg is attól, hogy bele kerül, ugyanis torlódásba keveredve rengeteg értékes idő megy pocsékba, ami a negatív pszichés terhelésen túl pénzben is kifejezhető gazdasági veszteséget és egészségkárosodást okoz. 

Egy átlagos budapesti autós évente 86 órát vesztegel dugóban tipródva az Inrix kutatóintézet aktuális jelentése szerint, ami a világranglistán a 23. helyre sorolja ilyen tekintetben a magyar fővárost, és csekély vigasz, hogy Európában a listavezető Londonban és a bronzérmes Párizsban még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen előbbiben nem kevesebb, mint 156, utóbbiban 138 órát vesztegelnek a sofőrök kényszerű semmittevésben, benzinpocséklásban.

A drága benzin ellenére több lett a dugó Budapesten

Nemhogy csökkent volna, inkább nőtt az autósforgalom Budapesten az üzemanyagok árstopjának megszűnését követően. Bővebben →

Nagy ám a baj

Rengeteg az autó, az utakat nem ilyen hatalmas forgalomra tervezték, és az elmúlt években még nőtt is a járművek száma. A Totalcar információi szerint akkora a baj, hogy Budapesten csúcsidőben a belváros fontosabb útvonalain az átlagsebesség 15 km/óra alá süllyed, márpedig egy svájci definíció szerint, ha ez a kis sebesség egy útszakaszon legalább egy percen keresztül fennáll, akkor torlódásról beszélünk. 

Az pedig sajnos világos, hogy a fővárosban rengeteg helyen nem csak egy percig, hanem sokszor reggeltől estig ilyen a helyzet, dugóban araszolva pedig megduplázódhat a járművek fogyasztása.

Kép: Pixabay

A dugó kialakulása

A közlekedési torlódás kialakulásához két tényező vezethet, illetve rosszabb esetben azok kombinációja:

  • vagy csökken az útszakasz áteresztőképessége, 
  • vagy növekszik a forgalom.

Dugó a semmiből

Egy kölni egyetemen végzett kísérletsorozat azonban többféle okot is feltárt, miként alakulhatnak ki dugók a semmiből:

  • valaki túl közelről követi az előtte levőt, majd hirtelen fékez, így a mögötte levők is egyre nagyobbakat fékeznek,
  • valaki túl gyorsan közelíti meg az előtte levőt, majd hirtelen nagyot fékez,
  • valaki a lassú forgalomban is folyamatosan fenn akarja tartani a túl nagy követési távolságot, mert elbambul,
  • valaki állandó sávváltással lassítja a közlekedést, mondván, a másik sáv gyorsabban halad.

Mutatunk egy fantomdugót

A felvételen jól látható, mi történik akkor, amikor az egymást követő autók túl kicsi követési távolságot tartanak, és az egyik vezető erősebben fékez: a túlzott fékezés hatása járműről járműre hátrafelé erősödik, egészen addig, amíg egy jármű meg is áll, és előáll a dugó a semmiből.

A dolog érdekessége, hogy aki először fékez, az nem lesz a dugó résztvevője, hiszen visszagyorsít, és megy tovább, mintha mi sem történt volna, mögötte viszont beáll az forgalom, vagyis a dugó okozója nem szív a dugó miatt, és nem is kap visszajelzést, hogy milyen ostobaságot csinált a felesleges fékezgetésével, már ha ugyan érdekelné ez.

Persze ne feledkezzünk meg a rossz időjárási viszonyokról sem, amikor az autósok esernyő vagy esőköpeny helyett autóba bújnak, miközben a rossz közlekedési viszonyok csökkentik a sebességet, ezzel az utak kapacitását is.

Büdös és egészségtelen

A Medical News Today a dugók káros egészségügyi következményeiről tett közzé elrettentő információkat. Tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a városi gépjárműforgalomban az araszoló járművek a lassítással, megállással, újraindulással 29-szer magasabb csúcskoncentrációban idéznek elő légszennyező részecskéket, mint a folyamatosan haladó forgalomban. Ráadásul ilyen körülmények közt az autók lassabban haladnak, tehát a járművezetők hosszabb ideig vannak kitéve az egészséget veszélyeztető terhelésnek.

A technika segíthet

Mivel a fentebb bemutatott – és az autópályákra jellemzőbb – dugókat általában maguk a közlekedők okozzák, a megoldást az jelentené, ha az emberi tényező minél inkább háttérbe szorulna, ezért léteznek az egyre elterjedtebb autóba épített intelligens vezetéstámogató rendszereket, amelyekkel a dugók kialakulását vissza lehetne szorítani. 

A jól ismert sebességtartó automatika, vagyis a tempomat sok autóban megtalálható, és arra szolgál, hogy egyenletesen tartsa az autó sebességét. Ennek az eszköznek a továbbfejlesztett változata, az adaptív távolságtartó tempomat pedig arra is képes, hogy érzékelje az elöl haladó autó távolságát, és annak megfelelően állítsa be a sebességet, hogy a követési távolság egy bizonyos határon belül maradjon. Ennek az eredményes működéséhez persze az is kellene, hogy sok autóban legyen ilyen rendszer, mert amíg ez nem valósul meg, addig megoldásként marad a figyelmes, megfelelő követési távolsággal történő autózás a dugó elkerülésére.

Dugócsinálás útfejlesztéssel

Gerjesztett forgalomnak nevezik azt a jelenséget, amikor a javuló közlekedési feltételek következtében növekszik meg a közúti forgalom. A jelenségre először akkor figyeltek fel a közlekedési szakemberek, amikor egy új út megépítésével, illetve egy már létező kiszélesítésével nem sikerült megszüntetni a torlódásokat. A gerjesztett forgalom az egyéni gépjárműhasználat növekedését eredményezi a gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedés kárára. Először Hollandiában és Dániában ismerték fel ezt a törvényszerűséget, és ennek ismeretében kezdték el újragondolni a városi és elővárosi közlekedés tervezését.
A növekvő járműforgalom a gazdasági törvények logikája alapján működik, miszerint azonos körülmények között növekszik a javak fogyasztása, ha az áruk csökken. A közlekedésbe átültetve mindez azt jelenti, hogy ha csökkennek a torlódások, akkor a közlekedés általános költsége is csökken, ami további járműhasználatra ösztönöz. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az úthálózat kapacitásnövelése nem hozhat hasznot, de a generált forgalom jelenségével minden projekt tervezésekor számolni kell.

Látható, hogy sokrétű problémáról van szó, amire nem könnyű megoldást találni, hiszen a fejlett világban az úthálózatok elképesztő kiterjedésűek, szerteágazóak, rengeteg összefüggéssel. Városban sok múlik a közlekedési jelzőlámpák beállításain, hogy mennyire akarják tehermentesíteni a központot, vagy kedvezni a tömegközlekedésnek. Illetve az is sokat segíthet, ha sok sofőr használja az olyan mobiltelefonos applikációkat, amik a közösségi interaktivitás miatt azonnali információt nyújtanak a forgalmi helyzetről és a dugók elkerülésének lehetőségéről.

Drága dolog a dugó

Létezik egy tájékoztató, amelyet az Európai Bizottság tett közzé, és eszerint a forgalom zsúfoltsága, valamint a légszennyezés és a balesetek jelentős direkt és indirekt költségeket eredményeznek, a számla végösszege pedig a becslések szerint évente több mint 500 milliárd eurót tesz ki az uniós tagállamokban.

De világviszonylatban is tragikus a helyzet. A londoni Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai úgy kalkulálnak, hogy a közlekedési dugók a legfejlettebb ipari országokban a közeljövőben százmilliárd dolláros nagyságrendű gazdasági veszteségeket okoznak.

Az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Németországra és Franciaországra vonatkoztatott előrejelzés szerint ennek a négy ország gazdaságának 2030-ban összesen 293,1 milliárd dollár kára származik majd a közlekedési dugókból.

Az elemzők a torlódások kárait a közvetlen és a közvetett költségekből modellezték. Előbbi csoportba tartozik például az az idő, amelyet az autóval közlekedők a termelő munka végzése helyett az országúti és a városi dugókban töltenek, az utóbbi csoport fő eleme pedig a torlódásokban veszteglő szállítójárművek okozta fuvarköltség-emelkedés, amely végső soron megjelenik a háztartási kiadásokban is.