Az elmúlt öt évben többször emelték a kormányzati vezetők bérét, de az alsó szinten lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer.

Ebben a körben a havi bruttó 320 ezer forint körüli fizetések az általánosak, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit

Kapcsolódó

- írta a 24.hu.

A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer munkavállaló dolgozik, egyebek közt

További, mintegy 27 ezer közszolga az önkormányzati közigazgatásban dolgozik.

Ebben a közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják, a munkatársak többsége nettó 210–220 ezer forint körüli fizetésen tengődik.

- közölte a lappal Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

A legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak tekinthető illetmény természetesen a garantált bérminimum-emelkedés mértékével minden évben nő, ám már így is alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát, és sokan küzdenek megélhetési problémákkal.

Az elmúlt években folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvedtek el az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők. Körükben 2018 óta csak egy ízben, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés.

A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-három diplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak

- fogalmazott a szakszervezeti vezető.

A köz- és kormánytisztviselők körében nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. Kivétel a munkába járás költségtérítése, de az állam ennek esetében is csak a 18 forint/kilométeres minimumot hajlandó megfizetni, miközben a dolgozók akár kilométerenként 30 forintot is kaphatnának adómentesen.

A szakszervezeti vezető megemlítette még, hogy a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek. A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja 2017 óta hivatalosan nem munkaszüneti nap, a dolgozók jelentős részének akkor is munkába kell állnia.

A közigazgatásban jellemző a munkavállalók elvándorlása, és óriási mértéket öltött a létszámhiány. A szakszervezet számára komoly akadály, hogy a közszféra érdekképviseletei nem vehetnek részt a minimálbér-trágyalásokon, noha ez létkérdés lenne, mivel a dolgozók többségének illetményét a garantált bérminimumhoz igazítják.

A dologi kiadásokat nézve is lépten-nyomon tetten érhető a nadrágszíjhúzás az államigazgatásban

- emelte ki Boros Péterné azzal, hogy bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították az elmúlt években, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréjéért is „kunyerálni” kell.

Emellett úgy látja, hogy a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.