Véleménynyilvánításra buzdítanak a közvélemény-kutatók

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója egy nyílt levélben buzdította a közvélmeény-kutatói szakmát arra, hogy foglaljon állást. Levelében három, a Magyar Nemzetben megjelent cikkre hivatkozik, amely szerinte határozottan negatív összefüggésben foglalkozott a közvélemény-kutatásokkal. Az említett cikkek hét nem kormányközeli kutatóintézetet említettek meg, köztük az Idea, az Iránytű, a Medián, a Závecz, a Republikon és a Publicus intézeteit.

Hann Endre szerint az írások tele vannak sértő jelzőkkel és rágalmakkal, nélkülözik az egészséges szakmai elemzést, valamint a szakszerű és jogos kritikát is. Kiemeli, hogy a felsorolt valamennyi intézményt „baloldaliként” stigmatizálják.

Az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy karaktergyilkos kampány indult a kutatók ellen, a megítélése szerint pedig ennek az időzítése nem véletlen. Ha nem is ilyen intenzitással, de máskor is volt már erre példa, tapasztalatai alapján akkor, amikor a kormány kedvezőtlen közvélemény-kutatási eredményektől tartott. Ezért arra kérte a kormánypárti közvélemény-kutatókat, hogy foglaljanak egyértelmű állást az ügyben – számol be róla az Index.

A lap információi szerint a Nézőpont és a Századvég nem nyilvános levélben válaszolt Hann Endrének. A két intézet úgy nyilatkozott, hogy nyitottak a szakmai együttműködésre.

A lap azt is megjegyzi, hogy korábban már többször is felmerült, hogy a közvélemény-kutató intézeteknek egy szakmai minimumot magában foglaló együttműködést kellene létrehozniuk, azonban rendszeresen elakadnak az erre vonatkozó elképzelések.

A Századvég korábban azt írta, hogy a választási hajlandóság egyre csökken, miközben a kampány egyre hevesebbek, a közvélemény-kutató szakma átpolitizálódott. Horn Gábor, a Republikon intézet vezetője szerint a közvélemény-kutatás „mindig csak egy pillanatfelvétel”, következtetni azonban 5-6 hónap tendenciája alapján lehet. Hozzátette, sok dolog befolyásolhatja az adatokat, a hibahatár 3-3,5 százalékos.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint segítene a helyzeten, ha azonos bázison közölnék az adatokat a kutatóintézetek, ugyanakkor ez sem járna azonos adatokkal az eltérő kérdések, időpont és adatfelvételi technika miatt.

Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője úgy látja, megoldást jelenthetnének a különböző, hibrid módszertanú kutatások, melyek az internetes és a telefonos megkérdezéseket kombinálják. Az elemző szerint az is lényeges, hogy ki milyen adatbázisból dolgozik, mivel ha az valakinek elavult, akkor az adatai is torzulnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy átrendeződés és tisztulás várható a politikai palettán június 9-et követően, ami szerinte nem feltétlenül ártana a közvélemény-kutatóknak sem.